Page 378 [378]
OCR
376 s" EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE tudnak ma már sokan a vaszjugáni hantikról". Vjalova szerepét igazából akkor tudjuk igazán felbecsülni, ha összevetjük azzal, hogy — mint láttuk — korábban a járásban lényegében lumpenizálódott, marginalizálódott szegénységi csoportként viszonyultak a hantikhoz. Ebben a helyzetben vált Vjalova neves művésszé, hírességgé, aki öndefiníciójában elsősorban , hantiságára" hivatkozott, magát a , hantik" képviselőjének, zászlóvivőjének tekintette, ráadásul a helyi nyilvánosság fórumain talán még inkább annak tekintették őt. A járás közvéleménye ráismert benne a köztük élő egzotikus etnikai kisebbségre, aki felkeltette a figyelmüket, és érdeklődésüket saját népük felé irányította. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy Vjalova munkásságát környezete autentikus vaszjugáni , hanti" művészetnek tekinti. Maga Vjalova is így reflektál magára, ámbár az ő megfogalmazása sokszor jóval óvatosabb. Elsődleges hivatkozási alapja éppen ezért szinte mindig az, hogy az ihlet, a motívumok, a technikák és a történetek elsősorban a gyerekkorából jönnek (gyerekkoromból jól emlékszem"). Egész munkásságát azzal indokolja, hogy , gyerekkoromban is azt láttam, hogy körülöttem mindig mindenki csinál, alkot valamit"."? Megfogalmazásának óvatossága érthető is, hiszen szülei nem , hanti" közegben, nem , hanti" módon éltek, a család egyetlen , hanti" felmenője, anyai nagyapja Vjalova születése előtt éppen 10 évvel halt meg, így nem volt lehetősége az akkoriban gyökeres változáson átmenő vaszjugáni , hanti" kultúrát belülről megismerni. Forrásai felvillanó gyermekkori emlékei mellett elsősorban irodalmiak: nyugdíjba vonulása után kezdett el olvasni a vaszjugáni , hantikról"; képzőművészeti motívumokat, mintákat Lukina keleti „hantik” ornamentikäjäröl szölö albumäban°* talält; sokat forgatta Sirelius naplöjät is, amiben egy Öse fenykepet is felismerni velte;°** történeteinek pedig — amelyekről azt mondja, hogy , a gyerekkorom emlékei közül úsznak elő" — fontos forrása egy folklörgyüjtemeny.°* Érdemes néhány témára részletesebben is kitérni, amit alkotásai vetnek fel. Eddig körülbelül hetven babát készített, de egy részüket már elajándékozta. Ezek az amulett-babák viszonylag nagyok, dísztelen ruhába vannak öltöztetve, a belsejükben egy ruhaanyagból készített henger segíti azt, hogy megálljanak a lábukon. Hogy a vaszjugáni , hantik" milyen babákat készítettek, források hiányában ma már nem tudjuk, de a hanti babák általában jóval kisebbek, mint az általa készítettek, belül üresek, kívül pedig díszes ruhát kapnak. Dorombjátéka sem emlékeztet a vaszjugáni hantikéra, hiszen az általa használt doromb az Altáj vidékéről származó fém hangszer, míg a vaszjugániaké elsősorban csontból, esetleg fából készült, az alakja és a megszólaltatási módja is más volt: nem ujjal kellett megpengetni, hanem 84 Vjalova 2010: 126. 843 Lukina 1979. 844 Sirelius 2001: 39. 845 Kulemzin — Lukina 1973.
