a klubban kezdett dolgozni, majd hajdani internátusa iskolájában kezdett
el matematikát tanítani. Nyugdíjazásáig különböző iskolákban tanított
elsősorban készség- és természettudományos tárgyakat, illetve dolgozott
művelődési házakban népművelőként és még mozigépészként is, valamint
könyvtáros is volt -— ehhez végzettséget is szerzett.
Az orosz és lett ősöket is számon tartó Viktor Vjalovval Naunakban
házasodott össze 1970-ben. Viktor családját a sztálini időkben kétszer is
kulákká nyilvánították, és ide telepítették. Öt gyermekük született; jelenleg
tíz unokájuk van. Bondarkában élnek, a járásközponttól, Kargaszoktól hat
kilométerre, egy immáron közösségi szolgáltatás nélküli faluban. Gyerekeik,
unokáik különköltöztek. Férje is és ő is nyugdíjasok.
Igen korán, 46 évesen vonult nyugdíjba: az északi területeken koren¬
gedménnyel nyugdíjazzák az embereket. Ehhez a korai időponthoz az is
hozzájárult, hogy az iskoláját megszüntették. Idejét kitöltő elfoglaltságot
keresve kezdett el kézművességgel foglalkozni. Különböző mesterségeket
próbált ki: fára vésett képeket, nyírkéreg edényeket készített, vesszőkosarakat
font, gyöngyöt szőtt, horgolt, varrt, babákat készített. Ez egybeesett azzal,
hogy , 2000-ben aktivizálódtak az északi népek mozgalmai"? ezért feltá¬
madt érdeklődése a vaszjugáni hantik kultúrája iránt, és a helyben elérhető
könyvekből utánaolvasott a témának. Egyre aktívabban kapcsolódott be a
„hanti” nemzetiségi kulturális csoportok életébe: a járásközpontban obscsinát
alapítottak, majd 2004-ben megalapították az Aj-Pjajah??" klubot, amelynek
célja a , hanti" hagyományok feltárása, kutatása és propagálása volt. A klub
közel tíz évig működött.
2002-ben talált rá arra a műfajra, amelyben igazán megtalálta önmagát,
a papírkivágásra. Egyszerű fehér papírból kisolló segítségével, mindenféle
előrajzolás és tervezés nélkül képeket vág ki, amiket ma már általában
színes háttér elé ragaszt, és fóliával is bevon. Képei egyediek, még önmaga
számára is megismételhetetlenek, , minden másolás mintha önmaga pa¬
ródiája lett volna", így fel is hagyott ezzel. Kivágásai aprók, légiesen köny¬
nyedek, ritmusosak, igen sűrűn sorakoznak egymás mellett. A keretben
, hanti" motívumokra emlékeztető díszítés fut, ami stilizált állatokat és
növényeket ábrázol. A figurákat hol , negatívban", hol , pozitívban" mutatja.
Pengével is próbált dolgozni, de az eljárás túlságosan szögletes kivágásokat
eredményezett, nem tudta kellő aprólékossággal követni a figurák sziluettjét.
Kivágásai egyre híresebbé tették, az áttörést a 2010-es kargaszoki kiállítása
hozta meg. Ekkor, a kiállítás látogatottságának, illetve az őt felkapó sajtó
egymás után megjelenő cikkeinek köszönhetően, gyakorlatilag az egész
járás megismerte a nevét.