Seite 370 [370]
368 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
lepítése, illetve a saját tájból való szimbolikus kiszakíttatás, a , hantik" sorsa
egyaránt része lehet a sztálini megtorlások mesternarratívájának; egymást
kiegészítő, nem pedig kizáró viszonyban állnak egymással. Sőt a kitelepítettek
és a , hantik" egyszerre, egymás mellett szerepelnek Oroszország, a megye
és a járás emlékezeti munkájában, az összoroszországi identitást alapvetően
meghatározó Nagy Honvédő Háború narratívájában is.
Osztjákokból hantik
A fenti projektekből leszűrhető tanulságok fényében nyilvánvaló, hogy a
helyi őslakos népek felhasználása elsősorban a többségi társadalom elvárá¬
sainak, sztereotípiáinak felel meg: a , hantikat" a , természetes élet", egyfajta
kimerevített etnikus népi kultúra, illetve népművészet élő hordozóiként,
afféle kulturális tárolóedényként kezelik. Ez a folyamat nem választható el
a kisebbségi szervezetek , kulturális brókereinek" hagyományteremtő, örök¬
ségesítő (patrimonizáló) törekvéseitől, az őslakos, közte a , hanti" kultúrát
piaci fogyasztásra felkínáló gyakorlattól.
Az ,osztjákok" láthatóvá, vagyis , hantivá" válása egyenesen vezetett
oda, hogy a járás nyilvánosságában egyre gyakrabban bukkannak fel. Az
alábbiakban egy ilyen esetről fogok beszámolni. Ugyan a járás büszkesége,
brandje a korábban már említett, a kitelepítés éveit a Vaszjugán mellett töltő,
2019-ben elhunyt Vadim Maksejev, az észtországi orosz író, de a járás és a
megye , színpadán" az utóbbi évtizedben felbukkant Nagyezsda Broniszl¬
avovna Vjalova is. 2015-ben Andrej Petrovics Aseulov, a Kargaszoki járás
adminisztratív vezetője úgy mutatta be Vjalovát a megye kultúrpolitikáért
felelős vezető politikusainak, hogy , ő nemcsak a Kargaszoki járás, de talán
az egész Tomszki megye leghíresebb embere". Ez már csak azért is meg¬
lepő, mert Vjalovát egy olyan járásban nevezték a , leghíresebb embernek",
amelyben egy alacsony presztízsű, csekély lélekszámú kisebbséget képvisel.
Ki is hát ez a , hanti" asszony?
Nagyezsda Broniszlavovna Vjalova 1952-ben született a Tomszki megyé¬
ben, a Vaszjugán melletti Zabegalovkában. Számára családjának anyai ága a
meghatározó, etnikus identitásának is ez az alapja. Anyai nagyapja ugyanis
, hanti" volt, a Muraszov nemzetségből, ?§ tudomása szerint a Szinjáról szár¬
maztak a Vaszjugdnra.®”’ Úgy tudja, nagyapjáék eredetileg jól éltek, halásztak
§25 Egy megyei hírportál idézi a járás elsőszámú vezetőjét: http:/tomsk-novosti.ru/master-si¬
birskih-vyrezanok/ (utolsó letöltés: 2020.08.31.).
§26 Vjalova szóhasználata.
#7 A Muraszovok valóban nem sorolódnak az eredendően vaszjugáni hanti családok közé
(Nagy Z. 2007a), ugyanakkor az anyakönyvi feljegyzések szerint a 19-20. század fordu¬
lóján már többen éltek közülük a Vaszjugán mellett, különösen Uszty-Csizsapka telepü¬