Oldal 366 [366]
364 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
az iskolának a pedagógusai a természet, az öregek és a szóbeli néphagyomány
voltak, amelyet továbbadtak a fiatalabb generációnak. A gyermek, akit így ne¬
veltek, tisztelte az életformájukat, és ennek köszönhetően érte el az önállóságát.
A vadász szoros kapcsolatban van a kutyájával, míg a halász a maga csónak¬
jával, bödönhajójával. A bödönhajóban telt el a hanti nemzetségek életének
java része. A bödönhajójuknak köszönhetően nem szakadtak el családjaiktól
a halászati szezon alatt sem.
Érdekes, hogy a hantik mértékletesen éltek, mindig sok időt fordítottak arra,
hogy az élet értelmén elmélkedjenek. A hosszú utazások alatt, sietség nélkül
csónakázva, összekapcsolták életüket a környező természettel, a szellemekkel.
A legfontosabb élelmük a hal volt. Leggyakrabban rekesztékekkel halásztak,
amelyek megállították a gyors folyókat. A folyókat keresztben elkerítve egy rést,
átjárót hagytak csak, amelybe egy vékony vesszőszálakból font csapdát, varsát
állítottak. Pontosan ebbe kellett belemennie a halaknak, mivel nem volt más
lehetséges útjuk. Ez nagyon megbízható, sikeres formája volt a halászatnak.
És 2008. december 13-án Müldzsinó lakói újra rekesztéket állítottak a
Müldzsinka folyón, amelyik a Nyurolkába éppen a falu mellett ömlik. A falu
minden lakója továbbra is hanti módra halászik, csak a varsát nem hajlékony
vesszőből, hanem vashuzalból készítik. A hanti halászat minden cselfogására
már kiskoruk óta tanítjuk a gyermekeinket, hiszen kora gyerekkora óta fut¬
kos itt mindenki a Müldzsinkára és a Nyurolkára horgászbotokkal. A szülők
magukkal viszik gyerekeiket a tavaszi halászatra és vadászatra.
Ahogy már említettük, a hantik legfontosabb tápláléka a hal volt. Ezért a
falvaik mindig a víz mellett voltak, folyók, tavak, mellékágak partján. Ilyen kö¬
rülmények között a hantik nem élhettek meg csónaképítés és csónakhasználat
nélkül. Ennek több fajtáját is ismerték. A hantik első bödönhajói nyírkéregből
voltak, de ahogy megjelentek a fejszék, a hantik élete igen megváltozott. Így már
tudtak maguknak csónakokat építeni, és elutazni a jó halász- és vadászhelyekre,
bármily messze legyenek is. A legelterjedtebb csónak a bödönhajó volt, amit
„oblaszoknak” neveznek. Ez a rezgönydr negy-nyolc meteres törzseböl keszült,
és akár három mázsa teher szállítására is alkalmas volt. Hogy miért éppen a
rezgônydr? Azért, mert ez a fa igen puha, engedelmeskedik az ember különböző
cselekedeteinek, könnyű vele dolgozni. Nyáron az egész család bepakolta a
szükséges felszerelést, szerszámokat, ruhát, és elindultak a Nyurolka folyón
halászni. Ott álltak meg, ahol az megfelelő volt a halászat számára. Rögtön
nem túl bonyolult hajlékot, nyírkéreggel borított sátrat építettek maguknak.
Ma is mindegyikünk tudja használni a bödönhajót, de hogy megtanuljuk
megcsinálni, ez volt a feladatunk. Szerencsére köztünk élnek még őslakosok,
ezért Valentyin Fedotovics Pernjanginhoz fordultunk. Nem a bödönhajó méretét
akartuk pontosan lemásolni, hanem a készítés módját akartuk megismerni.
Íme, a saját kezünkkel készített bödönhajó. Most már csak ki kell szárítani. ???
2 A filmben közben a projekt tagjai által készített bödönhajó modelljéről mutatnak fényképeket.