Oldal 363 [363]
OCR
A ,,HANTIK” FOLYÓJA ® 361 A mű zárszavában komoly következtetéseket fogalmaztak meg: „A projekt készítése közben az alábbi következtetésekre jutottunk: 1. A Vaszjugán őslakos népeinek életmódja bölcs volt és maradt is. Képesek voltak arra, hogy megéljenek Szibéria kegyetlen körülményei között is. 2. E népek életét, annak minden korszakában a természethez való bölcs és félénk viszony jellemezte. 3. A harmonikus együttélés a természettel, olyan ornamentika megteremtése, amelyben a flórra és a fauna bizonyos értékei tükröződtek, lehetővé tette számukra egy sajátos önellátó kultúra létezését. 4. A századok alatt apránként összeállt életbölcsességből, ami szükséges volt a tajgai élethez, sok mindent nem tudtak átadni a betelepült népeknek. 5. Örömteli, hogy mindennek ellenére az őslakos népek néhány fogása, képessége napjainkban is működőképes." A következtetések a vaszjugáni , hantikat" a már jól ismert sztereotípiának megfelelően a , természet gyermekeiként" mutatják fel, tanulságul a természetközeli élettől eltávolodott többségi társadalom számára. Ahogyan máshol megfogalmazzák: , A hanti nép önellátó volt és maradt is, ami lehetővé teszi a kegyetlen tajgában a túlélést, nem leigázva a természetet, nem tréfálkozva rajta, hanem felhasználva azt az ésszerűség és a lehetőségek keretein belül. Éppen ez az, amit el kell tanulnunk az őslakos népektől." Ezzel a gondolattal enyhe disszonanciában a projekt készítői, akik egyike sem rendelkezik , hanti" felmenőkkel, kizárólag helyi , oroszok" között végeztek tényleges empirikus kutatást. És, mint láttuk, ha a helyi , hantik" kultúrája nem felelt meg az egzotikum követelményeinek, azon könnyedén túllépve máshonnan vontak be illusztrációs anyagot. Az általános iskolai — amúgy üdvözlendő -— honismereti pályázat kritikus bemutatásakor nem a tudományos módszertant kívánom számon kérni, nem a szakmai hitelességet keresem, hanem azt tartom kiemelendőnek, hogy a helyi őslakosokról szóló elemzés számára sem találták alkalmasnak, , elég egzotikusnak" a ténylegesen a szomszédjukban élőket, és inkább párhuzamok bevonásával helyettesítették őket. Ez mindennél plasztikusabban tanúskodik arról, hogy az , osztjákok" kiszorultak a nyilvános diskurzusokból, és oda bekerülni csak a , hantiknak" van esélye. A , hanti" családok történetei az utóbbi évtizedben megjelennek a járás emlékezetét ápoló, korábban már említett , Megbocsátás és Emlékezés" nevű helytörténeti projekt konferenciáin, kiadványaiban is. Az egyik legeklatánsabb példa egy tizenhárom perces film, amit a Müldzsinóban többek között honismerettanárként dolgozó Szvetlana Rustijevna Keredzsi-Ogli készített három diákja segítségével, egy honismereti projekt keretében. A film elvben egy helybeli hanti nemzetségről szól, de felidézi a Nyurolka folyó, Müldzsinó falu és az itt élő hantik történetét is. A film a folyamatos narráció mellett
