Oldal 356 [356]
OCR
354 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE a szentély , osztják" nevét." Terepmunkám központja, Ozernoje település is szerepel a regényben, ugyancsak kihalt , osztják" faluként, amelyhez csónakon közeledve Jugána így énekel: A halott falu partjához ember érkezett. Ki foglalta el a Sámán házát?... Ki idézte fel az őseit? Vagy épp egy rossz szellem rejtőzött el az emberek előlt"97 Regényében Seludjakov tehát — annak ellenére, hogy rengeteg ismeretet belecsempészett regényébe róluk - eltűnt, múltbéli népként írja le az „osztjákokat", és megkülönbözteti a ma is itt élő , hantiktól" és evenkiktől. E mögött feltehetően egyrészt az evenkik nagyobb elfogadottsága, fokozott egzotizmusa áll, másrészt pedig az , osztják" és a , hanti" szavak közti kettősség, ami fontos szerepet tölt be az , osztjákokról" kialakuló képben. Az evenkik kiemelkedő szerepét kell sejtenünk amögött is, hogy a Vaszjugánra gyerekként kitelepített Valentin Resetko ugyancsak az evenkikről mintázta meg Agafját, Csernovodje című regényének föszereplöjet.’”® Fontos párhuzam, hogy a vaszjugáni , hantik" között a , tunguzoknak", az evenkiknek a regénybelihez hasonlóan fontos szerepük volt. A Vaszjugán mellett is fel-felbukkanó evenkik a szimi evenkihez tartoznak, "? és a Vaszjugánra a tizenkilencedik század végén, a huszadik század elején vándoroltak at az Ob keleti oldalar6l.8°° Ma a Vaszjugán régiójában igen kevesen vannak, 1998-ban a Kargaszoki járásban 34 evenki, kifejezetten a Vaszjugán mellett pedig 7 fő élt. 2018-ban azonban már meg sem jelentek a statisztikákban, "0! sőt az egész Tomszki megyében elenyésző a számuk, a 2010-es népszámlálás adatai szerint a teljes megye területén összesen 95-en nevezték magukat evenkinek.°% Amikor az Obnak a Vaszjugánhoz közeli régiójában megjelentek, a terület már sűrűn lakott volt szölkupok, illetve hantik által, akik elsősorban a folyók mentén telepedtek le, mert legfontosabb gazdálkodási ágazatuk a halászat volt. Az evenkik beilleszkedtek ebbe a letelepedési rendbe, és a hantik és szölkupok által alig lakott sűrű erdőségeket foglalták el, ahol rénnyájaiknak elég rénzuzmó nőtt. A folyó menti területeken is meg-megjelentek, 796 Uo. 50. A regény kis, kerek tó partjára helyezi a szent helyet, ami — a többi leírással együtt —- megkönnyíti forrásának beazonosítását: nagy valószínűséggel Grigorovszkij (1882) és a Kulemzin-Lukina szerzőpáros könyvét [1977] forgatta. 797 Seludjakov 1981: 53. 798 Resetko 2007. 799 A leíráshoz lásd: Trofimenko 1997; Makszimova 2001. §00 Vasziljevics 1969: 6. §01 A Kargaszoki járás népesség-nyilvántartási statisztikája, 1998; www.kargasok.ru (utolsó letöltes: 2020.08.30.). 82 MabopmarnoHHBle MATePHAJBI 06 OKOHYATEIIBHBIX HTOrax Bcepoccuñäckoï reperrncu HaceneHua 2010 rona.
