élőket gyakran maguk is , a Vaszjugán csecsenei" jelzővel illették, utalva
ezzel arra, hogy ott gyakoriak az ivászatok, a verekedések, lövöldözések."55
Egy , osztják" férfi szerint az ajpolovóiak manapság csak , lopnak egymástól,
veszekszenek, és nem akarnak dolgozni". Szerinte , Ajpolovo nem szép hely,
furcsák a lakók is, mindent ki lehet nézni belőlük".
A hasonló, gettósodott falvaknak a megítélése egyértelműen áttolódott
az ,osztjákokról" alkotott ítéletre is: igazi osztjákok , már nincsenek, már
kihaltak. Akik Ajpolovóban élnek, mind nőtlenek, és csak várják a Novüj
Vaszjugán-iakat, hogy ihassanak". Eszerint a gondolatmenet szerint az , oszt¬
jákok" elhagyták az erdőt, bejöttek a , faluba", az ,oroszok" területére, és ezzel
elhagytak mindent, ami korábban esetleg érték volt bennük. Az új környezethez
azonban nem sikerült alkalmazkodniuk, kizárólag a részegeskedést, a vodkát
vették át. Sorsukért, a társadalom peremére szorultságukért — a többség vitat¬
hatatlan gőgjével — egyértelműen őket hibáztatják. Ugyanarról a családról,
akinek utolsó férfi tagjáról beszéltek az iménti idézetben, mondták azt is,
hogy , négyen voltak fiúk. Ha csak mindennap mindenki egy cobolyt elejtett
volna, lehetett volna mindenük. Hús volt, prém volt. De mindent elittak.
Az öreg az még dolgos volt."