Oldal 111 [111]
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA " 109
szenvedélyes, érzelmektől fűtött; heves érzelmi kitörések kísértében mesélték
végig. A beszélgetések tehát nemcsak a kitelepítések történéseit idézik fel
emberi közelségből, hanem megelevenítenek lehetséges előadási módokat is.
Nem fogok teljes életutakat bemutatni, nem fogom a teljes interjúkat
közölni. Erre talán nem is alkalmasak — a felvétel körülményei sem tették
lehetővé teljes, részletes életútinterjú készítését. Amit bemutatok, életüknek
az a periódusa, amely a kitelepítések idején zajlott, azzal szoros kapcsolatban
volt. A beszélgetések alapján egyértelmű, mint ahogy erre számíthattunk is,
hogy a kitelepítések mindhárom élettörténetben kiemelkedő szereppel bír¬
nak, ez életük meghatározó sorseseménye, ?? élettörténeti fordulópontja.??9
Valójában élettörténetüket ez osztja három részre: a kitelepítések előtti élet,
a kitelepítések ideje, a kitelepítések utáni idők. Sőt, valójában a kitelepítések
ideje az, ami eluralja az élettörténetet, az élet egyéb szakaszai elsősorban
mint annak előjátéka és következményei jelennek meg. Mind a kulákká
nyilvánítás és a kényszerlakhelyre szállítás, mind a parancsnokságok jogha¬
tálya alóli felszabadulás olyan esemény, amely markánsan új kezdetet jelent,
amely önértelmezésüket is meghatározza.?!
Nem zárható ki, hogy ez abból is fakad, hogy az interjú előkészítése
közben elmondtam, hogy a kitelepítések története kiemelten érdekel. Első
interjúalanyom még életében írt egy füzetet, ahol a kitelepítés sokkal kisebb
jelentőséggel és terjedelemben jelent meg. Ám az a füzet sem kevésbé irányított
szituációban született: nem személyes életútját kívánta elmesélni, hanem
Novüj Vaszjugán település történetét foglalta össze saját ismeretei alapján.
A kitelepítések fontosságát az is emelhette, hogy az utóbbi évtizedek politikai
változásainak hatására ezeket minden családnak újra kellett, újra lehetett
értelmeznie. A történelemnek ez az új értelmezése lehetővé tette számukra
a kitelepítések történelmének , háziasítását", életük ezen események mentén
történő megfogalmazását.
A kitelepítés mint élettörténeti fordulópont által három részre oszló élet
mellett megbúvik az élet egy alternatív tagolása is, amely nem a nagypolitikai
eseményekhez, hanem a személyes/családi élethez fűződik: mindkét inter¬
júban kiemelkedő fontossággal jelent meg a házasság időpontja. Ez is olyan
fordulópont az életükben, amely meghatározza identitásukat, szerepeiket,
kapcsolataikat. A kitelepítések utáni életüket mindkét interjúban a családi
élet és a munka kétszólamúságában adták elő.
319 Tengelyi 1998.
320 Mandelbaum 1982. Lásd még: Hauptman 2009.
321 Tengelyi 1998: 199; Keszeg 2005: 11.
322 Fabre 1997 (idézi: Keszeg 2011: 65]; Jakab 2012: 71.
323 Mandelbaum 1982: 36-37.