Oldal 108 [108]
106 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
maradt a kijelölt lakóhelyén, akiknek egyrészt a munkaképessége, másrészt
a reprodukciós ereje is jelentősen csökkent. Másrészt a háborús áldozatok
miatt deformálódott a férfiak és a nők aránya is. A Tomszki megye terüle¬
tén 1949 nyarán 14 900 családot tartottak számon, amelyekben mindössze
9200 felnőtt férfi élt. Ennek következtében a családfői szerep folyamatosan
és egyre inkább átkerült az asszonyok és a gyerekek vállára.
A parancsnokság rendszerének 1954-es teljes felszámolása végleg megszün¬
tette a kitelepítettek társadalmát mint önálló egységet a szibériai lakosságon
belül.
A kitelepítések hatása
A kitelepítések időszaka Szibériában tehát 1930-tól 1954-ig tartott, amit igen
összetett — és meglehetősen cinikus - politikai projektnek kell tekintenünk.
, Kitelepítés lévén formájában tényleges száműzetés, célját tekintve gazda¬
sági kolonializáció volt, eredményét tekintve része volt a paraszttalanítás
pusztító gyakorlatának. A parasztok rendkívüli száműzetése nem írható le
semmilyen létező büntetőeljárási szabállyal, hiszen a büntetési tétel időkor¬
lát nélküli, nem individuális, hanem listás (családi körre vonatkozó) jellegű
volt, és kényszermunkával együtt valósult meg." Ugyanezek a jellemzők
mondhatók el az etnikai alapú kitelepítésekről is.
Az ebben az időben idetelepítettek összlélekszámát valójában ma is csak
becsülni lehet. A legvalószínűbb adatok szerint 1930-tól 1954-ig körülbelül
6-6,5 millié embert telepítettek ki a Szovjetunióban eredeti lakóhelyéről.
A kitelepített parasztok száma egyes számítások szerint meghaladta a 2
milliót, míg a kollektív bűnösség alapján kitelepített népek lélekszáma 2-2,5
millió közé tehető. A többieket politikai alapon telepítették ki. Csak a Na¬
rümi Határterületre és csak a harmincas években körülbelül 340000, más
számítások szerint félmillió embert száműztek. Ezeknek az embereknek a
különböző számítások szerint a harmada-fele áldozatul esett.§7 Az minden¬
esetre bizonyos, hogy a rendkívül nagyarányú halandóság, 95 a szökések,
valamint a tömeges visszatelepülések ellenére a Vaszjugánt is magában
foglaló Kargaszoki járásban a kitelepítettek és leszármazottaik aránya ma is
meghaladja a 7090-ot.?99 Leszögezhetjük tehát, hogy a terület mai demográfiai
viszonyainak kialakulásában a kitelepítések játszották a legnagyobb szerepet.
A fenti számarány jobb megértéséhez emlékeznünk kell arra, hogy a 2010-es
306 Kraszilnyikov 2010: 8.
307 Az adatokhoz lásd: Kraszilnyikov 2002: 7; 2010: 7; Trenyin 2007a; 2007b; Poljan 2001;
Zemszkov 1991; 1995; 2005: 34-85.
308 Egyes számítások 15-20, mások 509 fölötti halálozással számolnak. 1931 és 1938 között
a kitelepítéseket tekintik 80-85 000 haláleset közvetlen kiváltó okának.
309 Az adatokról lásd: Kraszilnyikov 2003; Maksejev 2007; Mongolina 2008.