Seite 104 [104]
OCR
102 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE tásra került, de itt sem érték el a tervek felét sem. A háziipari, könnyűipari tevékenységek közül a leggyakoribb a jegenyefenyő olajának, gyantájának kinyerése volt, ahol az alacsony technológiai szint nehezítette a munkát. Az állatállomány is meglehetősen alacsony számú volt, ráadásul a szövetkezetek tulajdonában az egy tagra jutó marhák száma harmada volt a nem kitelepítettek kolhozainak átlagához képest. Ugyan az első években sok marha elhullott a takarmányhiány és a rossz körülmények miatt, mégis ez az ágazat volt az elsődleges alapja annak, hogy meg tudtak maradni északon a kitelepített családok. A fentiek alapján egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a cél, miszerint néhány év alatt önellátóvá váljon a régió, nem tudott megvalósulni, sőt folyamatosan élelmiszer-behozatalra szorult. Ráadásul a háziipari, könnyűipari szövetkezetek is folyamatosan veszteségesen működtek. Végül az a cél, hogy Szibériát a kitelepítések révén népesítsék be, nem csak a gazdasági szervezetek gazdaságtalan működése miatt bukott meg. Komoly szerepe volt ebben annak is, hogy hiába volt az a cél, hogy a kitelepítettek a büntetési idő letelte után is a helyszínen maradjanak, és hiába próbálták őket életfogytiglan odakötni kényszerlakhelyükre, a háború alatt beindult a parancsnokság joghatálya alóli kivonásuk, és 1954-ben végül mindenkinek megszüntették a jogfosztottságát. Ezzel Szibéria kényszerbetelepítésének projektje szenvedett végérvényesen kudarcot. A kitelepítettek társadalma A kitelepítések első nagy korszaka vitathatatlanul a háborúval, helyesebben a háborúra való felkészüléssel ért véget. 1938—40-re stabilizálódtak a településviszonyok, új településeket már nem hoztak létre, sőt néhányat be is zártak. A kitelepített falvak demográfiai viszonyai is rendeződtek, 92 mivel nem voltak jelentős új érkezők, a , nagy terror" hullámai is elcsitultak. Ekkorra megfordult a születések és a halálozások aránya is. Míg a letelepítések kezdetén a nehéz életkörülmények, a felkészületlenség, az infrastruktúra hiánya és a járványok hatására a halálozások aránya sokkal magasabb volt a születésekénél, addig a harmincas évek második felére ez a tendencia először kiegyenlítődött, majd megfordult. Ha az akkori Novoszibirszki megye területét vizsgáljuk — amelyhez a mai Tomszki megye is tartozott -, az alábbi adatsort kapjuk:9ő 302 A demográfiai és családszerkezeti elemzés Kraszilnyikov 2004 és 2010 alapján készült. 503 Kraszilnyikov 2010: 33.
