Oldal 100 [100]
OCR
98 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE is. Ezek a kitelepítések összesen körülbelül 3,5 millió embert érintettek, közülük nyolcszázezret Szibériába száműztek." Az általunk vizsgált területet különböző mértékben érintették a nemzetiségi alapú kitelepítések. A lengyeleket — 6091 családot, 19 569 főt — elsősorban a hajdani Novoszibirszki megye más területeire vitték, alig érkeztek a Vaszjugán környékére. A Baltikumból és Moldovából 1941 nyarán a hajdani Novoszibirszki megyébe összesen 21 815 főt hurcoltak, akik közül 16445-en a mai Tomszki megye területén találtak új lakóhelyre. A kulákok 1931-es kitelepítése után ez volt a legnagyobb kitelepítési hullám. A Vaszjugáni járásba körülbelül 1000, míg a Kargaszoki járásba 983 fő került. Ennél több baltikumi csak a Kolpasevói és a Parabeli járásban lelt kényszerlakhelyre: 1555, illetve 1447 fő. Németek 1941 nyarán , A Volga mentén élő németek áttelepítéséről" szóló rendelet eredményeként kerületek a Tomszki megye területére is. Az ide telepített hozzávetőlegesen 120000 főből a Narümi Határterületre eleinte nem telepítettek közülük senkit, majd csak 1942-ben, az ismételt áttelepítések alkalmával kerültek ennyire északra is. Ezeknek az 1942-es új áttelepítéseknek az oka a hadsereg élelmiszerigénye volt: egyre több halászzsákmányra volt szükség, amelyeket az északibb területeken láttak biztosítottnak.?? Ekkor Narümba 4698 német családot, vagyis 16 107 főt költöztettek át. A németek 1945-ös kitelepítésekor a teljes kontingens ötöde a Narümi Határterületre került, míg az 1946-ban Németországból és Ausztriából ide telepített németek száma meghaladta az 5800-at. Mindezek következtében 1950-ben a Tomszki megye területén 23 119 kitelepített német élt.?? A Vaszjugán területére észteket, letteket és litvánokat telepítettek még többezres létszámban. Nagy részük az 1950-es években tért haza szülőföldjére." A harmincas évek betelepítései mellett ez volt talán a legnagyobb hatással a terület életére. Az utolsó kitelepítési hullám 1948-50-ben indult Nyugat-Szibéria területére. Ekkor főleg baltikumiakat és moldávokat, ukránokat és kaukázusiakat telepitettek a Narümi Hatärterületre.?”° A kitelepítések Sztálin halálával értek véget, 1954-ben felszabaditottak szinte mindenkit a parancsnokságok joghatálya alól. Bár igen nagy számban tértek vissza korábbi lakhelyükre a kitelepítettek közül, ez a lehetőség nem adatott meg mindenkinek. Hazatérésüket a javaikat sok esetben szétosztó helybeliek nem mindig nézték jó szemmel, és a hatóságok is politikai kockázatot láttak bennük. Az etnikai alapon kitelepítettek rehabilitációja csak 51 Nam - Naumova - Trenyin 2001: 25-27. 292 To. 28-32. 2°3 Mongolina 2007. A nemetek kitelepiteseröl läsd: Scserbakova 1999; Balovnyeva 2011. 2% Szvitnyev 2001, Kergand é. n.; Siskin 2012. 2% Mongolina 2007; Krupta — Vert — Pacsovszkij 2001.
