Oldal 100 [100]
98 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
is. Ezek a kitelepítések összesen körülbelül 3,5 millió embert érintettek,
közülük nyolcszázezret Szibériába száműztek."
Az általunk vizsgált területet különböző mértékben érintették a nemzeti¬
ségi alapú kitelepítések. A lengyeleket — 6091 családot, 19 569 főt — elsősor¬
ban a hajdani Novoszibirszki megye más területeire vitték, alig érkeztek a
Vaszjugán környékére. A Baltikumból és Moldovából 1941 nyarán a hajdani
Novoszibirszki megyébe összesen 21 815 főt hurcoltak, akik közül 16445-en
a mai Tomszki megye területén találtak új lakóhelyre. A kulákok 1931-es
kitelepítése után ez volt a legnagyobb kitelepítési hullám. A Vaszjugáni já¬
rásba körülbelül 1000, míg a Kargaszoki járásba 983 fő került. Ennél több
baltikumi csak a Kolpasevói és a Parabeli járásban lelt kényszerlakhelyre:
1555, illetve 1447 fő.
Németek 1941 nyarán , A Volga mentén élő németek áttelepítéséről" szóló
rendelet eredményeként kerületek a Tomszki megye területére is. Az ide tele¬
pített hozzávetőlegesen 120000 főből a Narümi Határterületre eleinte nem
telepítettek közülük senkit, majd csak 1942-ben, az ismételt áttelepítések
alkalmával kerültek ennyire északra is. Ezeknek az 1942-es új áttelepítéseknek
az oka a hadsereg élelmiszerigénye volt: egyre több halászzsákmányra volt
szükség, amelyeket az északibb területeken láttak biztosítottnak.?? Ekkor
Narümba 4698 német családot, vagyis 16 107 főt költöztettek át. A németek
1945-ös kitelepítésekor a teljes kontingens ötöde a Narümi Határterületre
került, míg az 1946-ban Németországból és Ausztriából ide telepített németek
száma meghaladta az 5800-at. Mindezek következtében 1950-ben a Tomszki
megye területén 23 119 kitelepített német élt.??
A Vaszjugán területére észteket, letteket és litvánokat telepítettek még
többezres létszámban. Nagy részük az 1950-es években tért haza szülőföld¬
jére." A harmincas évek betelepítései mellett ez volt talán a legnagyobb
hatással a terület életére.
Az utolsó kitelepítési hullám 1948-50-ben indult Nyugat-Szibéria terüle¬
tére. Ekkor főleg baltikumiakat és moldávokat, ukránokat és kaukázusiakat
telepitettek a Narümi Hatärterületre.?”°
A kitelepítések Sztálin halálával értek véget, 1954-ben felszabaditottak
szinte mindenkit a parancsnokságok joghatálya alól. Bár igen nagy számban
tértek vissza korábbi lakhelyükre a kitelepítettek közül, ez a lehetőség nem
adatott meg mindenkinek. Hazatérésüket a javaikat sok esetben szétosztó
helybeliek nem mindig nézték jó szemmel, és a hatóságok is politikai koc¬
kázatot láttak bennük. Az etnikai alapon kitelepítettek rehabilitációja csak
51 Nam - Naumova - Trenyin 2001: 25-27.
292 To. 28-32.
2°3 Mongolina 2007. A nemetek kitelepiteseröl läsd: Scserbakova 1999; Balovnyeva 2011.
2% Szvitnyev 2001, Kergand é. n.; Siskin 2012.
2% Mongolina 2007; Krupta — Vert — Pacsovszkij 2001.