Page 93 [93]
OCR
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA ® 91 alól, rengetegen megszöktek, így mindössze 1067 fő maradt a helyszínen. A magukkal hozott állatok nagy része is eltűnt: az útnak indított 2254 ló közül 877 elhullott, a szökevények magukkal vittek 895-öt, így mindössze 33 lovat talältak a parancsnoksagban.”" A látogatás következménye mégsem az volt, hogy megszüntették volna a Kulaji parancsnokságot, hanem az, hogy a Jagil Jah mellékfolyói mellett kerestek alkalmasabb letelepítési helyeket, de ezt is tovább működtették. 1931 decemberében három faluban 4253, 1932 decemberében 11 faluban 2822 kitelepített lakott, míg 1933-ban minden bizonnyal megszűnt ez a parancsnokság, mert bár nincs megtalált rendelet a felszámolásáról, ettől kezdve már nem említik a statisztikák (lásd II. kép). Az 1930-as kitelepítések jelentős része hasonlóan meggondolatlan, előkészítetlen volt logisztikai szempontból és a terület kiválasztása szempontjából is. A fennmaradt feljegyzésekből, levelekből kitűnik, hogy a Vaszjugán mentén kijelölt területek jelentős része hasonlóan alkalmatlan volt a mezőgazdasági termelésre, aminek köszönhetően nem volt perspektíva működőképes települések kialakítására. Hasonló következmény volt a nagyfokú halandóság is. Emiatt 1931-ben tömegesen kellett az embereket újabb területekre áttelepíteni, ahol újra kellett kezdeniük életkörülményeik kialakítását. Nyugat-Szibériában 10 961 családot kellett átköltöztetni.?? A kitelepítések második hulláma 1931-32-ben zajlott, ekkor is szinte kivétel nélkül a kulákokat sújtotta, osztályjellege volt. 1931. március 15-én az OGPU? utasítást adott ki a kitelepítések folytatásáról. Ebben pontosan le volt írva, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani. A kulákokat össze kell írni, fel kell térképezni a lakóhelyüket, ügynökhálózat segítségével fel kell kutatni azokat is, akik megpróbálták kivonni magukat a számonkérés alól: akik elköltöztek a falujukból, városokba költözve bányákban, üzemekben helyezkedtek el, de azokat is, akik beléptek a kolhozba, hátha ezzel elfeledtetik ,bűneiket". Vagyis a hatalom tovább haladt kitűzött célja, a kulákság mint osztály teljes körű likvidálása felé. A hatóságok nem mentek bizonytalanra a kitelepítettek számát illetően sem, hiszen 200 000 család kitelepítését tűzték ki célul, ami a családok magas gyerekszáma miatt milliónál is több embert jelent. A rendelet végrehajtására, a kulákok útnak indítására néhány hetes határidőt szabtak. Az 1930-as , főpróba" után valamelyest módosították a kitelepítések végrehajtását. Egyrészt az időpontot kitolták, és megvárták vele a szibériai hó- és jégolvadást, ami lehetővé tette, hogy a fáradságos, hatalmas erőfeszítéseket igénylő szárazföldi út helyett lamihez fuvarosok, állathajtó, biztonsági személyzet kellett) vízi úton szállítsák el őket a nekik kirendelt tartózkodási 261 Kraszilnyikov 2003: 136-138. 262 Uo. 138-147. 263 Objegyinyjonnoje gusudarsztvennoje polityicseszkoje upraavlenyije (O6BenmHeHHnoe TOCyNAPCTBEHHOE HONHTHYECKOE yIıpalıeHne], vagyis Egyesített Állami Politikai Igazgatóság, 1923 és 1934 között a Szovjetunió politikai rendőrsége. Utódja az NKVD.
