Oldal 93 [93]
A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA ® 91
alól, rengetegen megszöktek, így mindössze 1067 fő maradt a helyszínen.
A magukkal hozott állatok nagy része is eltűnt: az útnak indított 2254 ló
közül 877 elhullott, a szökevények magukkal vittek 895-öt, így mindössze
33 lovat talältak a parancsnoksagban.”" A látogatás következménye mégsem
az volt, hogy megszüntették volna a Kulaji parancsnokságot, hanem az, hogy
a Jagil Jah mellékfolyói mellett kerestek alkalmasabb letelepítési helyeket, de
ezt is tovább működtették. 1931 decemberében három faluban 4253, 1932
decemberében 11 faluban 2822 kitelepített lakott, míg 1933-ban minden
bizonnyal megszűnt ez a parancsnokság, mert bár nincs megtalált rendelet
a felszámolásáról, ettől kezdve már nem említik a statisztikák (lásd II. kép).
Az 1930-as kitelepítések jelentős része hasonlóan meggondolatlan, előkészí¬
tetlen volt logisztikai szempontból és a terület kiválasztása szempontjából is.
A fennmaradt feljegyzésekből, levelekből kitűnik, hogy a Vaszjugán mentén
kijelölt területek jelentős része hasonlóan alkalmatlan volt a mezőgazdasági
termelésre, aminek köszönhetően nem volt perspektíva működőképes tele¬
pülések kialakítására. Hasonló következmény volt a nagyfokú halandóság is.
Emiatt 1931-ben tömegesen kellett az embereket újabb területekre áttelepíteni,
ahol újra kellett kezdeniük életkörülményeik kialakítását. Nyugat-Szibériában
10 961 családot kellett átköltöztetni.??
A kitelepítések második hulláma 1931-32-ben zajlott, ekkor is szinte
kivétel nélkül a kulákokat sújtotta, osztályjellege volt. 1931. március 15-én
az OGPU? utasítást adott ki a kitelepítések folytatásáról. Ebben pontosan
le volt írva, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani. A kulákokat össze kell
írni, fel kell térképezni a lakóhelyüket, ügynökhálózat segítségével fel kell
kutatni azokat is, akik megpróbálták kivonni magukat a számonkérés alól:
akik elköltöztek a falujukból, városokba költözve bányákban, üzemekben he¬
lyezkedtek el, de azokat is, akik beléptek a kolhozba, hátha ezzel elfeledtetik
,bűneiket". Vagyis a hatalom tovább haladt kitűzött célja, a kulákság mint
osztály teljes körű likvidálása felé. A hatóságok nem mentek bizonytalanra
a kitelepítettek számát illetően sem, hiszen 200 000 család kitelepítését
tűzték ki célul, ami a családok magas gyerekszáma miatt milliónál is több
embert jelent. A rendelet végrehajtására, a kulákok útnak indítására néhány
hetes határidőt szabtak.
Az 1930-as , főpróba" után valamelyest módosították a kitelepítések végre¬
hajtását. Egyrészt az időpontot kitolták, és megvárták vele a szibériai hó- és
jégolvadást, ami lehetővé tette, hogy a fáradságos, hatalmas erőfeszítéseket
igénylő szárazföldi út helyett lamihez fuvarosok, állathajtó, biztonsági sze¬
mélyzet kellett) vízi úton szállítsák el őket a nekik kirendelt tartózkodási
261 Kraszilnyikov 2003: 136-138.
262 Uo. 138-147.
263 Objegyinyjonnoje gusudarsztvennoje polityicseszkoje upraavlenyije (O6BenmHeHHnoe
TOCyNAPCTBEHHOE HONHTHYECKOE yIıpalıeHne], vagyis Egyesített Állami Politikai Igazga¬
tóság, 1923 és 1934 között a Szovjetunió politikai rendőrsége. Utódja az NKVD.