Oldal 92 [92]
90 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
az előkészületek elégtelenek voltak, a tervezés nem volt megalapozott.
A szárazföldi közlekedés az évnek ebben az időszakában az olvadás meg¬
indulása miatt már igen nehézkes, ráadásul nem volt megfelelő számú
szállítóeszköz sem. Ezek a nehézségek oda vezettek, hogy a családok egy
része nem jutott el a parancsnokság területére, sokan útközben már meg¬
szöktek a konvojból. A parancsnokság területén még a konvoj megérkezése
előtt barakkokat terveztek építeni, ezek azonban nem készültek el időre,
a kitelepítettek jelentős részét gyakorlatilag a hóra rakták ki.%* A kijelolt
területre megérkezve derült csak ki, hogy a terület amúgy is alkalmatlan a
megtelepedésre. Ennek egyik oka volt az, hogy bármiféle jelentősebb lakott
területtől túlságosan messze helyezkedett el, a legközelebbi város, Tara jó
kétszáz kilométerre fekszik onnan. Utak ráadásul nem kötik össze az elérhető
közelségben levő területekkel, viszonylag könnyedén kizárólag télen közelít¬
hető meg a befagyott mocsáron keresztül. Ez a távolság szinte lehetetlenné
tette a terület kiszolgálását élelmiszerekkel, eszközökkel, de az ellenőrzés
lehetőségét is csökkentette. Márciusban, még a folyók megindulása előtt
építették meg a barakkokat könnyen elérhető, lapos területekre, ezeket a
házakat azonban a tavaszi hóolvadás után teljesen elöntötte a víz. A Kulaji
parancsnokság területén ráadásul igen kevés a megművelhető földterület,
hiszen a Vaszjugáni mocsár egyik igen vizenyős részén fekszik. A talajvi¬
szonyok is alkalmatlanok a földművelésre a talaj minősége, valamint a hely
mikroklímája miatt: még a legmelegebb hónapban, júliusban is gyakran
fordulnak elő talajmenti fagyok. De nem csak a mezőgazdaságnak, valójában
a zsákmányoló gazdaságnak sem kedvez a terület. Egy mellékfolyó forrás¬
vidékéről van szó, ahol a halak, főleg az értékes halak száma igen alacsony.
Nincsenek a közelben cirbolyaerdők, tehát annak értékes magját sem lehet
gyűjteni, bogyós növények közül is csak zelnice gyűjtögethető. Vadállomány
sem fordul elő akkora számban, hogy képes legyen ennyi embert eltartani."
Érdemes megjegyezni, hogy a Jagil Jah a Vaszjugán egyik lakott folyója volt
akkor, mikor az oroszok tömeges megtelepedése előtt szinte kizárólag hantik
laktak erre. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a hanti települések (Kotkino,
Ljoszmorovo, Sajtankino) a folyó mentén jóval lejjebb helyezkedtek el, és
lakosságuk is mindössze egy-két háztartás volt. Ennél nagyobb népsűrűséget
nem képes eltartani az adott terület. Mindez a kitelepítettek nagyarányú
szökéséhez, csaknem a parancsnoksag kitirtiléséhez vezetett.? Mint jelez¬
tem, 11 600 föt jelöltek ki arra, hogy a Kulaji parancsnoksägban telepitsek
le őket. Ténylegesen 8891 fő érkezett meg. Amikor a sok negatív jelzés
miatt egy novoszibirszki bizottság meglátogatta a területet augusztusban,
addigra közülük is 80 meghalt, 208-at kivontak a parancsnokság joghatálya
258 Uo.
259 Kraszilnyikov 2003: 136-138.
260 A visszaszökött nők és gyerekek nem szenvedtek retorziót, a férfiakat viszont letartóz¬
tatták és lágerekbe hurcolták (Mongolina 2007).