Page 81 [81]
e A KITELEPÍTETTEK FOLYÓJA
, Isten megteremtette az Édenkertet,
az ördög pedig a Narümi Határterületet."??
JA kitelepítettek folyója", mondja a fejezet címe. Vagy , a bánat folyója"?
2009-ben ugyanis ezzel a címmel jelent meg egy könyv Tomszkban, egy
civil alapítványi projekt kiadásában ?? amelyben a sztálini kitelepítésekről,
annak a Vaszjugánra gyakorolt hatásáról olvashatunk visszaemlékezéseket,
novellákat, verseket. A könyv léte, a benne levő szövegek, a borítón és a kö¬
tetbe szerkesztve felbukkanó fényképek elementáris élményként idézik fel
az 1930 és 1954 közötti időszakot, amelynek emlékezete a mai napig uralja
a Vaszjugán életét, mindennapjait.
Ebben a bő két évtizedben a hajdani Szovjetunió területén több hullám¬
ban zajlott a politikailag nemkívánatosnak tekintett egyéneknek, a városok
marginális rétegeinek, a vidéki parasztság kulákká nyilvánított tömegeinek,
majd a második világháború alatt a kollektíven bűnösnek kikiáltott etniku¬
mok tagjainak tömeges kitelepítése. Ezeknek a kitelepítéseknek meghatározó
befogadó területe a hajdani Narümi Határterület volt, amely a mai Tomszki
megye északi részét, valamint a HMAO legdélebbi területét foglalta magába.
A figyelmünk középpontjában álló Narümi Határterület nem az egyetlen
iránya volt a kitelepítéseknek, de mindenképpen az egyik meghatározó lete¬
lepítési területnek számított. Ez a szerepe tetten érhető néhány, Szibériában
ma is használt közmondásban: , Isten megteremtette az Édenkertet, az ördög
pedig a Narümi Határterületet" ? vagy éppen: , Ki nem látta Narümt, nem
ismeri a kínt".25
Mit jelent az, hogy ennek a korszaknak az emlékezete a mai napig megha¬
tározza a Vaszjugán hétköznapjait? Azt, hogy — utalva kötetünk alapkérdésére,
a hantik reprezentációjára — a helyi etnikus vállalkozók minden törekvése
ellenére ma a megye emlékezetében nem az etnikus diskurzus a meghatározó.
A szinte homogénnek tekinthető közegben az etnikus kisebbségek tagoltsá¬
ga, alacsony lélekszáma miatt politikai potenciál nehezen képzelhető el, a
politikai retorika és az emlékezetpolitikai diszurzusok terén a meghatározó
szerepet értelemszerűen nem az etnikus kérdések, hanem a történeti traumák
játsszák. Az egyik meghatározó történeti trauma a második világháború,
22 Szibériai orosz szólás.
2% Zarubina 2009.
24 Bog szozdal raj, a csort — Nartimszkij Kraj — bor co3gau paii, a uépr — Happrmcxuii Kpait.
2% Kto v Narüme ne büval, tot i gorja ne vidal - Kro B Happime ue ÖBIBaı, TOT u Tops He
Bua.