OCR
72 ° EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE Hogy a helyi fogalomhasználat nemcsak számunkra tűnik kaotikusnak, azt a következő beszélgetésrészlet is bizonyítja, amely egy iskolázott asszony és iskolázatlan férje között zajlott: ,— Én a személyi szerint szölkup vagyok. - Én nem vagyok szölkup, én osztják vagyok. Én osztják vagyok!!! Imegemelt hangon, az asztalt csapkodval — Hülye vagy, hogy lennél osztják, amikor én hanti vagyok! - Igen, en kanta ku [/hanti férfi] vagyok!" Vagyis az etnikum meghatärozäsakor az asszony elöször a hivatalos terminust mondta, majd ezt javította arra a névre, amit a szakirodalom is használ. A férfi számára azonban igazi biztonságot csak az jelentett, mikor anyanyelvén nevezte meg magát. A továbbiakban a szavak használatából fakadó káoszt megpróbálom azzal elkerülni, hogy minden szónak, minden szó minden írásmódjának külön jelentést tulajdonítok. Az orosz, osztják és hanti szavakat, amennyiben ettől kezdve idézőjel nélkül írom, tudományos és statisztikai értelemben használom. Vagyis ha például a vallásról, a nyelvről beszélek, akkor tudományos terminusként használom a szavakat, és ezért idézőjel nélkül szerepelnek. Így írom akkor is, ha más szerző munkájából idézek. A vaszjugáni hanti fogalmat is minden esetben idézőjel nélkül, annak néprajzi csoportot kifejező értelmében használom, igazodva a néprajzi szakirodalom szóhasználatához. Amennyiben a szavakat a helyi (Tomszk megyei, Kargaszoki járási) szóhasználat értelmében, a helyi kategorizációnak megfelelően használom, akkor viszont időzőjelben írom őket. Ez az írásmód valójában magában rejt bizonyos torzitäsokat is. Az , osztják" terminus - a különböző szóhasználatok igen nagy egybeesése ellenére is — elsősorban a többségi társadalom ítéletét tükrözi, az , orosz" terminus pedig érzéketlen a többségi társadalom etnikus tagoltságára, és így elsősorban az , osztjákok" szóhasználatát tükrözi. Vagyis az , orosz" — , osztják" kategóriák használata alapvetően a többségi társadalom és a helyi őslakos kisebbségi társadalom kétpólusúságát fejezi ki, ami az osztjákokról szóló diskurzust vitathatatlanul meghatározza. , Milyen jó, hogy mi itt ma összegyűltünk" Mielőtt továbblépnénk, muszáj felidéznem egy ünnepség programját. Ez ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük a dolgozat egyik vezérgondolatát. 2003-ban ünnepelte Novüj Vaszjugán a 70. születésnapját, amelynek címe az alfejezetünk címével azonos volt: , Milyen jó, hogy mi itt ma ösz