Oldal 72 [72]
70 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
érdekein és a rekonstruált vagy kitalált hagyományon alapul." Az etnikus
kultúrát nem tartják készen kapott, pontosan körülhatárolható kulturális
eszköztárnak, hanem azt állítják, hogy az emberek, illetve a csoportok között
mindig is létező különbségeket az egyén, illetve a közösség időnként etnikus
jelentéssel ruházza fel. A tényleges kultúrák különbségei felől a figyelem
tehát a tulajdonított kulturális elemek felé tolódott el, és Frederik Barth?95
alapján úgy vélték, az etnicitást tulajdonképpen az emberi csoportok határ¬
jelenségei, a folyamatos elhatárolódások, a különbségek létrehozása tartja
fenn. A két említett nézet azonossága az, hogy mindkettő csoportként tekint
az etnikumokra, amit ezzel szemben Brubaker szerint inkább kategóriának
kellene tekinti. Olyan kategóriának, amely elsősorban a kogniciöban, „a
percepcióban, az interpretációkban és a reprezentációkban" működik, ami
tehát elsősorban világlátási módot jelent. Az etnikum eszerint tehát nem
tényleges, csoportkohézióval rendelkező csoport, hanem olyan performatív
kategóriája a társadalom osztályozásának, aminek segítségével értelmezzük a
társadalmat és egyben konstituáljuk ezeket a csoportokat, vagyis az etnikus
csoport olyan kategória, ami a használat által jön létre."
A fentiek alapján a következőkben az osztják, orosz, hanti elnevezéseket
olyan gondolkodási kategóriáknak tekintem, amelyek segítenek a helyi társa¬
dalomban való eligazodásban, ám tényleges csoportokat nem takarnak. Még
akkor sem, ha azt az egyének esetleg úgy is érzékelik, és ők maguk etnikus
csoportnevekként kezelik ezeket, ?!! és akkor sem, ha a politika?” igy viszonyul
hozzájuk. Ugyanis nem húzhatók meg elégségesen a határaik, flexibilisek,
és mint láttuk, jelentős eltérések vannak abban is, hogy ki hogyan használja
őket. Tapasztalataim szerint nem egyértelműen működnek tényleges kohézi¬
óval rendelkező csoportokként, sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek
néhány marker segítségével meghatározzák azt, hogy hogyan gondolkodjanak
másokról és magukról, hogy milyen típusú kapcsolatba lépjenek egymással.
Ha nem is a helyi köznyelvi gyakorlatban, de a statisztikákban időnként
más elnevezések is felbukkannak, amiket a vaszjugáni hantikkal kapcso¬
latba lehet hozni. Az idősebb — mára zömmel meghalt — vaszjugani hantikat
osztjákokként anyakönyvezték. Ma már csak kivételes esetekben bukkan fel
ez az elnevezés a hivatalos statisztikákban."
207 Lásd pl.: Anderson, B. 2006.
208 Barth 1969.
209 Brubaker 2005.
210 Uo.
211 Az etnicitásnak e kettősségéről lásd: Hale 2009.
12 Az orosz politika alapvetően a primordialista, esszencialista, miga modern tudomänyossäg
(az orosz is) a konstruktivista, instrumentalista megközelites mellett kötelezte el magät.
Erről lásd: Mutschler 2011.
213 Az 1998-as adatok szerint a járásban 17 , osztják" él. Az utolsó statisztikákban már nincs
nyoma a terminusnak.