Oldal 72 [72]
OCR
70 s EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE érdekein és a rekonstruált vagy kitalált hagyományon alapul." Az etnikus kultúrát nem tartják készen kapott, pontosan körülhatárolható kulturális eszköztárnak, hanem azt állítják, hogy az emberek, illetve a csoportok között mindig is létező különbségeket az egyén, illetve a közösség időnként etnikus jelentéssel ruházza fel. A tényleges kultúrák különbségei felől a figyelem tehát a tulajdonított kulturális elemek felé tolódott el, és Frederik Barth?95 alapján úgy vélték, az etnicitást tulajdonképpen az emberi csoportok határjelenségei, a folyamatos elhatárolódások, a különbségek létrehozása tartja fenn. A két említett nézet azonossága az, hogy mindkettő csoportként tekint az etnikumokra, amit ezzel szemben Brubaker szerint inkább kategóriának kellene tekinti. Olyan kategóriának, amely elsősorban a kogniciöban, „a percepcióban, az interpretációkban és a reprezentációkban" működik, ami tehát elsősorban világlátási módot jelent. Az etnikum eszerint tehát nem tényleges, csoportkohézióval rendelkező csoport, hanem olyan performatív kategóriája a társadalom osztályozásának, aminek segítségével értelmezzük a társadalmat és egyben konstituáljuk ezeket a csoportokat, vagyis az etnikus csoport olyan kategória, ami a használat által jön létre." A fentiek alapján a következőkben az osztják, orosz, hanti elnevezéseket olyan gondolkodási kategóriáknak tekintem, amelyek segítenek a helyi társadalomban való eligazodásban, ám tényleges csoportokat nem takarnak. Még akkor sem, ha azt az egyének esetleg úgy is érzékelik, és ők maguk etnikus csoportnevekként kezelik ezeket, ?!! és akkor sem, ha a politika?” igy viszonyul hozzájuk. Ugyanis nem húzhatók meg elégségesen a határaik, flexibilisek, és mint láttuk, jelentős eltérések vannak abban is, hogy ki hogyan használja őket. Tapasztalataim szerint nem egyértelműen működnek tényleges kohézióval rendelkező csoportokként, sokkal inkább arról van szó, hogy az emberek néhány marker segítségével meghatározzák azt, hogy hogyan gondolkodjanak másokról és magukról, hogy milyen típusú kapcsolatba lépjenek egymással. Ha nem is a helyi köznyelvi gyakorlatban, de a statisztikákban időnként más elnevezések is felbukkannak, amiket a vaszjugáni hantikkal kapcsolatba lehet hozni. Az idősebb — mára zömmel meghalt — vaszjugani hantikat osztjákokként anyakönyvezték. Ma már csak kivételes esetekben bukkan fel ez az elnevezés a hivatalos statisztikákban." 207 Lásd pl.: Anderson, B. 2006. 208 Barth 1969. 209 Brubaker 2005. 210 Uo. 211 Az etnicitásnak e kettősségéről lásd: Hale 2009. 12 Az orosz politika alapvetően a primordialista, esszencialista, miga modern tudomänyossäg (az orosz is) a konstruktivista, instrumentalista megközelites mellett kötelezte el magät. Erről lásd: Mutschler 2011. 213 Az 1998-as adatok szerint a járásban 17 , osztják" él. Az utolsó statisztikákban már nincs nyoma a terminusnak.
