Oldal 67 [67]
OCR
AZ ÉN FOLYÓM ® 65 nek, az ebből következő tereptapasztalatoknak köszönhetően egyértelműen új témák és új terepmunkamódszerek (is) megjelentek. A közös kulturális elemeket a kultúra egyes kiemelt helyein — vadászat, halászat, viselet, építkezés, samanizmus, mitológia, temetkezési szokások — kimutatni kívánó kérdésfelvetések helyett többek között a titok és a pletyka, a tájérzékelés, a városi szimbolikus táj alakulása, a tisztaságról és a tisztátalanságról kialakított elképzelések, a színlelés mint politikai stratégia vagy éppen az alkoholfogyasztás kultúrája kaptak figyelmet. A terepmunkamódszerek szempontjából pedig újdonságként hatott a többszínterű!? vagy éppen a , nem illusztratív antropológiai" terepmunka, !? új helyzetet teremtett Ruttkay-Miklián Eszter is azzal, hogy hanti férjével családot alapítva végezte terepmunkáit, Horváth Csilla kiemelt kutatási tereppé tette a várost és a Web2.0-es felületeket, de ki kell emelni Mészáros Csaba szokatlanul reflektív kutatásait is. Mindemellett azt is meg kell említeni, hogy e kutatások referenciakerete is megváltozott. Míg a korábbi Szibéria-kutatások meghatározó irodalmi közege a klasszikus orosz néprajztudomány volt, addig az újabb kutatásokban ennek ismerete mellett elsődleges viszonyítási pontként az angolszász antropológia irodalmi hagyománya jelenik meg. Első terepmunkáim idején én is az orosz szakirodalmi korpuszba szocializálódtam, és ha nem is azonosultam megközelitesmödjäval - többek között antropolögiai tanulmänyaimnak köszönhetöen -, mégis erős hatással volt érdeklődésemre, hiszen azon kívül más irodalmi tradícióval gyakorlatilag nem találkoztam. Ráadásul az orosz tudományosság minden különbözősége ellenére is komoly hasonlóságokat mutatott a magyarországival mind meghatározó történelmi érdeklődésében lőstörténeti rokonságkutatás vagy etnogenezis), mind témaválasztásában, mind módszerében. Az orosz irodalom hatásában nyilvánvaló szerepe volt a terület kutatóival kialakított kiváló, tiszteletet sem nélkülöző kapcsolataimnak is. Mindent összevetve a magyar tudományosság helyzete az úgynevezett Kelet-Nyugat lejtő""" kognitív rendszerében nemcsak nyugat, hanem kelet felé is pozicionált volt, a kettő között helyezkedett el. Az angolszász irodalmi korpusz pedig folyamatosan és exponenciálisan gyarapszik, párhuzamosan azzal, ahogyan a nyugati kutatás a terep megnyílása után szinte rávetette magát Szibériára, és ennek köszönhetően az arktikus régió mind a mai napig nemcsak a magyar antropológiai kutatásoknak, "5 hanem az angolszásznak is kiemelt helyszíne lett." A klasszikus oroszországi és a nyugati, angolszász irodalom között jelentős különbségek mutatkoztak." 12 Hoppál 2006. 13 Sántha — Safonova 2011. 194 A , Kelet-Nyugat lejtőről" lásd: Gagyi 2009; Melegh 2006. 155 Sárkány 2013: 76. 19° Gray - Vakhtin - Schweitzer 2003. 177 A kérdéshez lasd: Napolszkih et al. 2014; Funk 2018; Gray - Vakhtin - Schweitzer 2003; Ventsel - Struchkova 2016; Hann 2003.
