OCR
56 § EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE töltött korábbi szomszédasszonyuk házában, aki ugyancsak megözvegyült. Ott-tartózkodásom elején magam is vele jártam, s mivel hívott, követtem Uy ,feleségéhez”!” is. Ez az új helyzet sok kényelmetlenséget, kínos helyzetet eredményezett, hiszen egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy új felesége házában is ugyanolyan szerepem lehet, mint az övében, így egy idő után az a gyakorlat alakult ki, hogy én házigazdám házában laktam, ott aludtam, ő pedig nappal szinte mindig hazatért, ugyanakkor az estéket általában nem otthon töltötte. Ennek megfelelően a nap első részében elsősorban interjúzni jártam, délután, kora este pedig házigazdámmal töltöttem az időt. Kapcsolatunknak ez az átalakulása is megkönnyítette azt, hogy ismeretségi köröm is átalakuljon, kibővüljön. A helyi oroszok látogatása mellett sok időt töltöttem a Kulturális Központban is, ahol mind a könyvtár, mind a klub egyrészt hatalmas adatbázist jelentett számomra, másrészt az ott dolgozó kollégák, a helyi kulturális életet működtető emberek segítségével rálátásom lehetett a falu kulturális és emlékezetpolitikájára is. A kétezres években végzett terepmunkáim során tehát a helyi társadalom egyre szélesebb köre kezdett érdekelni. Egyre inkább vizsgálódásaim fókuszába kerültek a kitelepítettek és az olajbányászok is. Ez az érdeklődés a naplóim szerint 2001-ben vetődött fel először. 2012-es terepomunkám során ennek megfelelően kutatásaimat területileg is tágítva már nemcsak Novüj Vaszjugánba utaztam, és nemcsak ott végeztem terepmunkát, hanem hosszabb-rövidebb időt töltöttem a járásközpontban, valamint több, Vaszjugán menti településen is. A meglátogatott helyek elsősorban a járásközpont és az a körül csoportosuló falvak voltak, de hosszabb időre felkerestem a Nyurolka!" menti Müldzsinót is. Ezekben a falvakban interjúkat készítettem kitelepítettekkel és hantikkal is, illetve a települések honismereti programjai után is kutakodtam, tanárokkal, adminisztratív dolgozókkal és klubvezetőkkel beszélgetve. Fontos terepévé vált kutatásomnak az archívum is. Már 1999-ben megkezdtem levéltári kutatásaimat, amelyek segítettek a terület történetét sokkal pontosabban megismerni. A Novüj Vaszjugán-i önkormányzat adatai mellett az iskola és a művelődési ház gyűjteményeiben is szabadon kutathattam, de sok időt töltöttem el a Kargaszokban a járási adattárban és a tomszki Tomszk megye Újkori Tôrténelmének Levéltäräban (Lexrp xokyMenrannu HoBeñmeï ucropun Tomckoÿ o6racru) is. À kitelepitések türténete mellett a vaszjugäni települések huszadik századi életébe is itt nyerhettem biztos betekintést, a szóbeli és a szakirodalmi források mellett. Novüj Vaszjugánban és környékén töltöttem ekkor is a legtöbb időt. A család élete újfent átalakult, házigazdám második felesége meghalt, és nem sokkal odaérkezésem előtt harmadik választottja, fiatalkori szerelme "4 A szó helyi használata egyáltalán nem szorítkozott a bármilyen hivatalos módon megerősített kapcsolatra, tulajdonképpen mindenféle együttélést házasságként neveztek meg. 175 A Vaszjugán korábban hantik által lakott jobb oldali mellékfolyója.