Oldal 58 [58]
56 § EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
töltött korábbi szomszédasszonyuk házában, aki ugyancsak megözvegyült.
Ott-tartózkodásom elején magam is vele jártam, s mivel hívott, követtem
Uy ,feleségéhez”!” is. Ez az új helyzet sok kényelmetlenséget, kínos helyze¬
tet eredményezett, hiszen egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy új felesége
házában is ugyanolyan szerepem lehet, mint az övében, így egy idő után az
a gyakorlat alakult ki, hogy én házigazdám házában laktam, ott aludtam, ő
pedig nappal szinte mindig hazatért, ugyanakkor az estéket általában nem
otthon töltötte. Ennek megfelelően a nap első részében elsősorban interjúzni
jártam, délután, kora este pedig házigazdámmal töltöttem az időt. Kapcsola¬
tunknak ez az átalakulása is megkönnyítette azt, hogy ismeretségi köröm is
átalakuljon, kibővüljön. A helyi oroszok látogatása mellett sok időt töltöttem
a Kulturális Központban is, ahol mind a könyvtár, mind a klub egyrészt
hatalmas adatbázist jelentett számomra, másrészt az ott dolgozó kollégák,
a helyi kulturális életet működtető emberek segítségével rálátásom lehetett
a falu kulturális és emlékezetpolitikájára is.
A kétezres években végzett terepmunkáim során tehát a helyi társadalom
egyre szélesebb köre kezdett érdekelni. Egyre inkább vizsgálódásaim fókuszába
kerültek a kitelepítettek és az olajbányászok is. Ez az érdeklődés a naplóim
szerint 2001-ben vetődött fel először. 2012-es terepomunkám során ennek meg¬
felelően kutatásaimat területileg is tágítva már nemcsak Novüj Vaszjugánba
utaztam, és nemcsak ott végeztem terepmunkát, hanem hosszabb-rövidebb
időt töltöttem a járásközpontban, valamint több, Vaszjugán menti településen
is. A meglátogatott helyek elsősorban a járásközpont és az a körül csoportosuló
falvak voltak, de hosszabb időre felkerestem a Nyurolka!" menti Müldzsinót
is. Ezekben a falvakban interjúkat készítettem kitelepítettekkel és hantikkal
is, illetve a települések honismereti programjai után is kutakodtam, tanárok¬
kal, adminisztratív dolgozókkal és klubvezetőkkel beszélgetve.
Fontos terepévé vált kutatásomnak az archívum is. Már 1999-ben meg¬
kezdtem levéltári kutatásaimat, amelyek segítettek a terület történetét sokkal
pontosabban megismerni. A Novüj Vaszjugán-i önkormányzat adatai mellett
az iskola és a művelődési ház gyűjteményeiben is szabadon kutathattam, de
sok időt töltöttem el a Kargaszokban a járási adattárban és a tomszki Tomszk
megye Újkori Tôrténelmének Levéltäräban (Lexrp xokyMenrannu HoBeñmeï
ucropun Tomckoÿ o6racru) is. À kitelepitések türténete mellett a vaszjugäni
települések huszadik századi életébe is itt nyerhettem biztos betekintést, a
szóbeli és a szakirodalmi források mellett.
Novüj Vaszjugánban és környékén töltöttem ekkor is a legtöbb időt.
A család élete újfent átalakult, házigazdám második felesége meghalt, és
nem sokkal odaérkezésem előtt harmadik választottja, fiatalkori szerelme
"4 A szó helyi használata egyáltalán nem szorítkozott a bármilyen hivatalos módon meg¬
erősített kapcsolatra, tulajdonképpen mindenféle együttélést házasságként neveztek meg.
175 A Vaszjugán korábban hantik által lakott jobb oldali mellékfolyója.