OCR
40 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE hantiknak, egyedül a Tomszkot hamar elhagyó Kalinyina!! járt köztük. Ez a terület kimaradt a Dulzon-iskola érdeklődéséből, ami főként a ketekre és szölkupokra irányult. Talán kijelenthetjük azt is, hogy a tomszki néprajzosok érdeklődése évtizedekre másfelé fordult. A hantikkal foglalkozó Satyilov a Tomszki Kormányzósághoz akkor újonnan - és csak átmenetileg — hozzácsatolt területen, a Vah folyó mellett végezte terepmunkáját, ?? Pelih pedig elsösorban a szölkupokkal foglalkozott.!”? Meghatározó kivételt jelent Lukina es Kulemzin kutatása a 60-as, 70-es évek fordulóján, amelyből a mai napig meghatározó néprajzi alapművek születtek P?" ám később az ő kutatásaik is elmaradtak, érdeklődésüket, terepmunkáikat északra helyezték át. Ennek az eltávolodásnak az oka a tradicionálisként értelmezett hanti kultúra szinte teljes hiányával is magyarázható. Az asszimilálódott hantik alig tekinthetők a néprajzi kutatás ideális tárgyának, mint ahogyan azt Kulemzin expressis verbis meg is fogalmazta: , Nagyon sokszor figyeltem meg a hantik viselkedését a faluban és a szállásokon [a tajgában]. Arra a következtetésre jutottam, hogy valamiféle koherenciát, teljességet az ember csak a saját életszférájában mutathat. A saját kulturális szférájából kiragadott hantitól mi [neprajzosok] nem kapunk ertekes információkat. Ezzel a következtetéssel egyetértett Schmidt Éva is, akivel közösen folytattunk kutatásokat 1982ben. Meggyőzően pontosította, hogy csupán nyelvi és folklóranyagot az ilyen hantiktól is lehet gyűjteni, ha nem felejtette el a nyelvét. De mindaz, amit ezenfelül — azoktól, akik elszakadtak a saját kultúrájuktól — gyűjteni lehet, az csak a pszichológia, a kulturológia és az igazságügy szemszögéből lehet értékes."!?5 Az ő kutatásaik után orosz néprajzos nem kereste fel a területet. Ebben a tendenciában változás csak az 1990-es években történt, amikortól egyértelműen a vaszjugáni osztjákok/hantik újrafelfedezéséről beszélhetünk. Ez elsősorban a nyelvészet területén következett be, a tomszki, Dulzon iskolájából kinövő kutatóműhely egyik kiemelt kutatási terepévé vált a hanti nyelv vaszjugäni dialektusa.'* A klasszikus érdeklődésű, a tradicionális hanti kultúra történeti és leíró vizsgálatára irányuló néprajztudomány azonban nem fedezte fel újra a Vaszjugán mellett élő hantikat, hiszen mint láttuk, az erősen asszimilálódott életük egyáltalán nem felel meg a tudományszakot jellemző klasszikus, archaizáló érdeklődésnek. Ez azért meglepő, mert lassan generációk nőttek fel Nagyezsda Vasziljevna Lukina és Vladiszlav Mihailovics Kulemzin alapmüvein, ezert a vaszjugäniak az oroszorszagi néprajzkutatok 121 Kalinyina 1956-58. 12 Satyilov 1931. 123 Pelihröl: Tucskov — Tucskova 2011. 14 Lasd: Kulemzin 1976; Kulemzin - Lukina 1977; Lukina 1985. 15 Kulemzin 2012: 244. 126 TOMCcKHÜ TOCYNapCTBEHHBIH ICNATOTHYECKUH YHUBEPCHTET, Kadenpa A3BIKOB HaPOJIOB Cu6npn (itt elsösorban O. A. Oszipova, A.A. Kim, A. Ju. Filtcsenko €s O.S. Potanyina kutatásaira gondolok).