Page 42 [42]
40 + EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
hantiknak, egyedül a Tomszkot hamar elhagyó Kalinyina!! járt köztük.
Ez a terület kimaradt a Dulzon-iskola érdeklődéséből, ami főként a ketekre
és szölkupokra irányult. Talán kijelenthetjük azt is, hogy a tomszki nép¬
rajzosok érdeklődése évtizedekre másfelé fordult. A hantikkal foglalkozó
Satyilov a Tomszki Kormányzósághoz akkor újonnan - és csak átmenetileg
— hozzácsatolt területen, a Vah folyó mellett végezte terepmunkáját, ?? Pelih
pedig elsösorban a szölkupokkal foglalkozott.!”? Meghatározó kivételt jelent
Lukina es Kulemzin kutatása a 60-as, 70-es évek fordulóján, amelyből a mai
napig meghatározó néprajzi alapművek születtek P?" ám később az ő kutatá¬
saik is elmaradtak, érdeklődésüket, terepmunkáikat északra helyezték át.
Ennek az eltávolodásnak az oka a tradicionálisként értelmezett hanti kultúra
szinte teljes hiányával is magyarázható. Az asszimilálódott hantik alig te¬
kinthetők a néprajzi kutatás ideális tárgyának, mint ahogyan azt Kulemzin
expressis verbis meg is fogalmazta: , Nagyon sokszor figyeltem meg a hantik
viselkedését a faluban és a szállásokon [a tajgában]. Arra a következtetésre
jutottam, hogy valamiféle koherenciát, teljességet az ember csak a saját élet¬
szférájában mutathat. A saját kulturális szférájából kiragadott hantitól mi
[neprajzosok] nem kapunk ertekes információkat. Ezzel a következtetéssel
egyetértett Schmidt Éva is, akivel közösen folytattunk kutatásokat 1982¬
ben. Meggyőzően pontosította, hogy csupán nyelvi és folklóranyagot az ilyen
hantiktól is lehet gyűjteni, ha nem felejtette el a nyelvét. De mindaz, amit
ezenfelül — azoktól, akik elszakadtak a saját kultúrájuktól — gyűjteni lehet,
az csak a pszichológia, a kulturológia és az igazságügy szemszögéből lehet
értékes."!?5 Az ő kutatásaik után orosz néprajzos nem kereste fel a területet.
Ebben a tendenciában változás csak az 1990-es években történt, amikortól
egyértelműen a vaszjugáni osztjákok/hantik újrafelfedezéséről beszélhetünk.
Ez elsősorban a nyelvészet területén következett be, a tomszki, Dulzon is¬
kolájából kinövő kutatóműhely egyik kiemelt kutatási terepévé vált a hanti
nyelv vaszjugäni dialektusa.'* A klasszikus érdeklődésű, a tradicionális hanti
kultúra történeti és leíró vizsgálatára irányuló néprajztudomány azonban
nem fedezte fel újra a Vaszjugán mellett élő hantikat, hiszen mint láttuk, az
erősen asszimilálódott életük egyáltalán nem felel meg a tudományszakot
jellemző klasszikus, archaizáló érdeklődésnek. Ez azért meglepő, mert lassan
generációk nőttek fel Nagyezsda Vasziljevna Lukina és Vladiszlav Mihailovics
Kulemzin alapmüvein, ezert a vaszjugäniak az oroszorszagi néprajzkutatok
121 Kalinyina 1956-58.
12 Satyilov 1931.
123 Pelihröl: Tucskov — Tucskova 2011.
14 Lasd: Kulemzin 1976; Kulemzin - Lukina 1977; Lukina 1985.
15 Kulemzin 2012: 244.
126 TOMCcKHÜ TOCYNapCTBEHHBIH ICNATOTHYECKUH YHUBEPCHTET, Kadenpa A3BIKOB HaPOJIOB
Cu6npn (itt elsösorban O. A. Oszipova, A.A. Kim, A. Ju. Filtcsenko €s O.S. Potanyina
kutatásaira gondolok).