OCR
26 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE a jávorszarvas-vadászatok? voltak egyedül azok az alkalmak, amikor lehetőségem volt a nyelvészeti gyűjtések mellett más témákról is beszélgetnem a hantikkal. A csónakban való beszélgetések pedig értelemszerűen leginkább az éppen végzett munkákhoz kapcsolódtak, illetve az ennek kapcsán felvetődő történeteket elevenítették fel. Ekkor egyértelműen úgy éreztem, hogy velük halászva és vadászva van a leginkább lehetőségem arra, hogy megmerítkezzek az , igazi" hanti kultúrában. Az pedig, hogy a vallás volt emellett a másik meghatározó érdeklődésem, egyformán következik saját alapvető érdeklődési területemből, és abból is, hogy — mint említettem -— expedíciónknak kifejezett célja volt a folklórszövegek gyűjtése, amelyek gyakran szóltak az istenségeikről, szent helyeikről. Az egzotikus keresése 1992-es terepmunkámon kísért még egy beállítódás, az előképzetlenségemből vagy éppen az előképzettségemből adódó vágyam, igényem, vonzalmam az egzotikum iránt. Romantikus vonzódásom egyik tárgya a szibériai táj volt, amely, bevallom, a mai napig csodálattal és lelkesedéssel tölt el. De ekkor nemcsak a tajga iránti rajongás jellemezte a tájhoz való viszonyomat, hanem az is, hogy azt az emberi társadalommal szemben határoztam meg. Ozernoje olyan volt számomra, ,mint egy kis oázis a civilizációban". Tudattalan egzotizálásom másik tárgya a hantik életmódja volt. Ennek hátterében azonban nemcsak saját személyes beállítódásom bújt meg, hanem a finnugor néprajztudomány, sőt általában a kultúratudományok érdeklődése is. A Szibériáról, az ott élő obi-ugor nyelvű népekről kialakított képem 1992ben főleg a 19-20. század fordulójának terepmunkán alapuló, illetve a későbbi időszakok retrospektív leírásai határozták meg. A néprajzi jelenidő és a hétköznapi jelenidő végletesen eltávolodtak egymástól, az obi-ugor nyelvű népek életmódjáról kialakult kép archaikus, illetve archaizált volt. A velük foglalkozó néprajzi szakirodalomban a hantikról elsősorban mint tradicionális életmódot folytató, tajgai halászokról, vadászokról és tundrai réntartökröl olvashatunk, akik csumokban,°° maximum boronahäzakban laknak, nyers hüst esznek, samänokat hallgatnak. Mintha Sziberia affele „kulturälis 63 A jávorszarvas vadászatának egyik meghatározó időszaka a nyár. Az emberek és állatok életét egyaránt megkeserítő szúnyogok és főleg a púposlegyek elől a jávorszarvasok a folyókba és tavakba menekülnek. Gyakran csak a fejük, esetleg csak az orrlyukuk áll ki a vízből. Ráadásul ekkor nőnek azok a vízinövények is, amelyek fontos csemegét jelentenek számukra. A szarvasok tehát a vízben bújva, ott legelészve töltik az egész nappalt. Ez teszi lehetővé azt, hogy a szarvasok rendkívül nehéz szárazföldi becserkészése helyett a vadászok csónakkal a vízen közelíthessék meg őket, ahol a menekülésük is sokkal lassabb, kevésbé sikeres. 64 Idézet terepnaplómból. 55 A csum a nomád hantik sátorszerű ideiglenes lakása.