26 " EGY FOLYÓ TÖBB ÉLETE
a jávorszarvas-vadászatok? voltak egyedül azok az alkalmak, amikor lehető¬
ségem volt a nyelvészeti gyűjtések mellett más témákról is beszélgetnem a
hantikkal. A csónakban való beszélgetések pedig értelemszerűen leginkább az
éppen végzett munkákhoz kapcsolódtak, illetve az ennek kapcsán felvetődő
történeteket elevenítették fel. Ekkor egyértelműen úgy éreztem, hogy velük
halászva és vadászva van a leginkább lehetőségem arra, hogy megmerítkezzek
az , igazi" hanti kultúrában. Az pedig, hogy a vallás volt emellett a másik
meghatározó érdeklődésem, egyformán következik saját alapvető érdeklő¬
dési területemből, és abból is, hogy — mint említettem -— expedíciónknak
kifejezett célja volt a folklórszövegek gyűjtése, amelyek gyakran szóltak az
istenségeikről, szent helyeikről.
1992-es terepmunkámon kísért még egy beállítódás, az előképzetlenségemből
vagy éppen az előképzettségemből adódó vágyam, igényem, vonzalmam az
egzotikum iránt. Romantikus vonzódásom egyik tárgya a szibériai táj volt,
amely, bevallom, a mai napig csodálattal és lelkesedéssel tölt el. De ekkor
nemcsak a tajga iránti rajongás jellemezte a tájhoz való viszonyomat, hanem
az is, hogy azt az emberi társadalommal szemben határoztam meg. Ozernoje
olyan volt számomra, ,mint egy kis oázis a civilizációban". Tudattalan
egzotizálásom másik tárgya a hantik életmódja volt. Ennek hátterében
azonban nemcsak saját személyes beállítódásom bújt meg, hanem a finnugor
néprajztudomány, sőt általában a kultúratudományok érdeklődése is.
A Szibériáról, az ott élő obi-ugor nyelvű népekről kialakított képem 1992¬
ben főleg a 19-20. század fordulójának terepmunkán alapuló, illetve a későb¬
bi időszakok retrospektív leírásai határozták meg. A néprajzi jelenidő és a
hétköznapi jelenidő végletesen eltávolodtak egymástól, az obi-ugor nyelvű
népek életmódjáról kialakult kép archaikus, illetve archaizált volt. A velük
foglalkozó néprajzi szakirodalomban a hantikról elsősorban mint tradicio¬
nális életmódot folytató, tajgai halászokról, vadászokról és tundrai réntar¬
tökröl olvashatunk, akik csumokban,°° maximum boronahäzakban laknak,
nyers hüst esznek, samänokat hallgatnak. Mintha Sziberia affele „kulturälis
63 A jávorszarvas vadászatának egyik meghatározó időszaka a nyár. Az emberek és állatok
életét egyaránt megkeserítő szúnyogok és főleg a púposlegyek elől a jávorszarvasok a
folyókba és tavakba menekülnek. Gyakran csak a fejük, esetleg csak az orrlyukuk áll ki
a vízből. Ráadásul ekkor nőnek azok a vízinövények is, amelyek fontos csemegét jelen¬
tenek számukra. A szarvasok tehát a vízben bújva, ott legelészve töltik az egész nappalt.
Ez teszi lehetővé azt, hogy a szarvasok rendkívül nehéz szárazföldi becserkészése helyett
a vadászok csónakkal a vízen közelíthessék meg őket, ahol a menekülésük is sokkal
lassabb, kevésbé sikeres.
64 Idézet terepnaplómból.
55 A csum a nomád hantik sátorszerű ideiglenes lakása.