Seite 25 [25]
AZ ÉN FOLYÓM ® 23
kultúrája, hanem a kultúrának vannak hordozói. Árulkodó a klasszikus orosz
néprajztudomány hasonló értelemben használt terminusa, az etnofór." Ez
az elemi esszencializmus figyelhető meg sokkal később Schmidt Éva kultú¬
rafelfogásában is, aki a Valerij Csernyecovnak szánt nekrológjában"! beszél
részletesen a hantik információátadási rendszeréről. Felfogása szerint a hanti
kultúra egy olyan komplex, zárt örökség, amelynek megismerését alapvetően
meghatározza az, hogy ki mennyire részesülhet annak alapvető információs
csomagjából. A beavatottságnak fokait pedig olyan változók határozzák meg,
mint az egyén nemzetisége, kora, neme, társadalmi csoporthoz tartozása.
Mint látjuk, már rögtön az első változó meghatározza azt, hogy igazából csak
egy hanti részesülhet az információkból, vagyis mindenki más - közte a nép¬
rajzkutatók is - ki vannak rekesztve belőle. Ebből a felfogásból egyértelműen
az következik, hogy megkérdőjelezhetők a köztük végzett kutatások, így
az obi-ugor nyelvű népek kultúráját a megismerhetetlenség és az érintetlen
tökéletesség aurája lengi körül.
Ugyan a magyarországi finnugor néprajzi kutatások elemzésére bemu¬
tatott példák a 19-20. század fordulójáról származnak, ez a rokonságalapú
ethosz határozta meg a magyar kutatásokat egészen az 1990-es évek elejéig.
Míg Finnországban és Észtországban érték kritikák ezt az elméletet, addig
Magyarországon ez gyakorlatilag visszhangtalan maradt, egyedül a néprajz¬
kutatásban marginálisnak is nevezhető, hatás nélküli Korompay Bertalan
reflektált ezekre a vitákra.?
Ennek egy eklatáns példája a finnugor néprajzi művekben megfigyelhető
körülhatárolása a kutatási kereteknek. Ugyan már Kustaa Vilkuna is leszö¬
gezte, hogy fontos lenne finnugor népek helyett finnugor nyelvű népekről
beszélni, Magyarországon ennek nem látjuk hatását. Az összefoglaló művek
a negyvenes évektől gyakorlatilag napjainkig nem reflektálnak az e mögött
meghúzódó koncepcionális megfontolásokra, arra, hogy ,, a finnugor népek"
elnevezés komplex fogalom, a bizonyítottan meglévő nyelvi mellett egyaránt
utalhat genetikai és kulturális rokonságra is, míg a , finnugor nyelvű népek"
elevezés nem vezethet ilyen félreértésekhez. Zsirai Miklós 1937-ben meg¬
jelent műve a Finnugor rokonságunk címet viseli," s bár a hasonló célokat
felvállaló 1978-as áttekintés Hajdú Pétertől és Domokos Pétertől a pontos
Urali nyelvrokonaink cimet kapta,°* a reprezentativ tanulmänykötetek cime¬
iben — mint például a Hajdú Péter által szerkesztett Uráli népek,"" a Gulya
5° Az etnoförröl (amely az etnosz "nép" és az amfóra "tárolóedény" szavakból képzett össze¬
tétel), valamint az orosz néprajznak az etnoszalapú gondolkodástól való elfordulásáról
lásd: Bromlej 1976; Filippov 2010; Tyiskov 2003.
51 Schmidt 1985.
52 Korompay 1989; Vilkuna 1964.
58 Újrakiadása: Zsirai 1994.
54 Hajdû - Domokos 1978.
55 Alcíme pontosabb: Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai (Hajdú 1975].