Oldal 19 [19]
OCR
AZ ÉN FOLYÓM ¢ 17 bevezető stúdiumok ellenére is egyértelműen finnugristaként, pontosabban , finnugor néprajzosként"? gondolkodtam, ez határozta meg világlátásomat, tudományos érdeklődésemet, problémalátásomat. Oroszország lilletve eleinte a Szovjetunió) ezekben az években nyílott meg a külföldi kutatók számára. Ez azt is jelentette, hogy az egyetlen Schmidt Évát leszámítva, nem volt olyan magyar származású, finnugor néprajzzal foglalkozó kutató, aki hosszabb terepmunkát végzett volna Nyugat-Szibériában, az obi-ugor nyelveket beszélő népek között. Ez elsősorban azt jelenti, hogy a 19-20. század fordulójának expedíciós leírásain kívül nem volt olyan tereptapasztalat, nem volt olyan módszertani kapaszkodó, amelyre saját terepmunkámat építeni tudtam volna. A terület felfedezése a néprajzi-antropológiai kutatások számára ekkoriban még éppen csak elkezdődött. Ráadásul csak elutazásom pillanatában tudtam meg, hogy a Vaszjugán mellé fogunk utazni, mert az az a terület, ahova a vendéglátó intézménynek kapcsolata van, és amely ugyanabban a megyében található. És ugyan a rendelkezésemre álló tomszki egy hónapban mindent megtettem azért, hogy minél jobban megismerjem az adott terület szakirodalmát, valójában csekély ismeretekkel rendelkeztem a Vaszjugán mentén élő hantikról. Mindezt összefoglalva elmondható, hogy megfelelő módszertani, elméleti és tárgyi felkészültség nélkül indultam első terepmunkámra, vagyis hiába óvnak ettől mindenkit a kezdetektől fogva az antropológiai terepmunka módszeréről gondolkodók??? — amiről ekkor még fogalmam sem volt —, valójában ,jó szemű amatőrként"?! érkeztem meg a terepre, és csak , józan eszemre" és az , emberi tapintatomra", empátiámra támaszkodhattam.? Módszertani és elméleti képzetlenségem mellett terepomunkámra alapvető hatással volt az is, hogy diákként egy tapasztalt nyelvésszel utaztam együtt, akinek terepmunkamódszere annak ellenére meghatározta az enyémet is, hogy éreztem a kettőnk hozzáállása közötti különbséget. Az első naptól kezdve a nyelvi kutatasok, a szégytijtés, a grammatikai paradigmak lekérdezése, esetleg hanti nyelvű (folkl6r)szévegek, szövegminták lejegyzése volt az út fő célja, amely mellett saját, , kulturális" érdeklődésem eltörpült. Ráadásul a hantik számára is sokkal egyértelműbb, jobban érthető volt az, hogy az utunk célja a nyelv leírása, és a számukra sokszor triviálisnak tűnő témákról — mint például vadászat, halászat, családtagok iránti érdeklődés — való beszélgetést nem igazán tudták munkaként értelmezni, nem volt elégséges 5 Finnugor néprajztudományként nem egyszerűen a finnugor nyelvű népekkel foglalkozó néprajzi kutatásokat értem, hanem — mint majd a továbbiakban részletesen ki is fejtem — a történeti összehasonlító nyelvészetből kinőtt, a rokonságot a kutatások fókuszába állító tudományos paradigmát. 30 Malinowski 1922. 31 Evans-Pritchard 1976: 240-254. 2 Birket-Smith 1969: 18.
