Seite 13 [13]
+ AZ ÉN FOLYOM
, Kezdetben egyikünk sem értette, hogy a másik mit magyaráz,
de lassanként egyre jobban séreztüks, hogy a másik miről beszél.
Ő saját magáról mesél, én pedig magamról..."
Ma tulajdonképpen közhely az, hogy a kulturális antropológusnak, a nép¬
rajzosnak a kutatásai legalább annyira szólnak magáról az antropológusról,
mint a kutatás terepéről, az elemzett témakörről. Nyilvánvalóan nincsen
objektív megfigyelő," a terepmunka, a megismerés minden esetben szükség¬
szerűen szubjektív folyamat, hiszen benne van az antropológus személyisége
is. Ám ezenfelül a kutatásokat mélyen meghatározza , nemcsak a kutató
származása, a társadalmi térben elfoglalt helye és pályája, a társadalmi és
vallási hovatartozásai és hiedelmei, neme, kora, nemzetisége stb., de legfő¬
képpen az antropológusok mikrokozmoszán belül betöltött sajátos pozíciója.
Valójában az is tudományosan igazolt, hogy az antropológus meghatározó
tudományos választásai la témáról, metódusról, elméletről stb.) nagyban
függenek a szakmai univerzumban betöltött helyzetétől, amit santropológiai
terepnek« is neveznek, annak a saját nemzeti tradícióival, jellegzetességeivel,
habitusaival, kötelező problémáival, közös hiedelmeivel és közhelyeivel, a
rituáléival, értékeivel, az eredmények publikációs kötelezettségeivel, sajátos
ellenőrzési rendszerével, továbbá a tudományág szervezeti felépítésébe beágya¬
zott előítéletekkel, torzításokkal; azaz a szakterület kollektív történelmétől
és minden tudattalan előfeltételezéstől, amik be vannak épülve a tudomá¬
nyos megismerés (nemzeti) kateg6ridiba.”” Vagyis aszerint, amit Bourdieu a
,tésztvev6 objektiväciönak” nevez, a terepmunka tárgya nemcsak a kutató
mint személy, hanem a kutató mint kutató is, aki egy oktatási rendszer és
folyamat terméke is, aki része egy , szakmai univerzumnak".?
Ráadásul a terepen töltött időt és azt is, hogy mit van lehetőségünk meg¬
tapasztalni, megérteni, és mi az, amihez nincsen hozzáférésünk, elemien
meghatározza az, hogy milyen helyzetünk, szerepünk alakul ki a kuta¬
tott társadalomban. Vagyis a kutató terepi és terepen kívüli tapasztalatai,
kapcsolatrendszerei együttesen határozzák meg tudományos munkájának
folyamatát, eredményét, termékét.?
Ebben a helyzetben az antropológia, mint reflexív tudomány, nem tehet
mást, mint hogy az elmondani tervezett történet mellett, helyesebben inkább
5 Wu Ming-yi 2018: 219 (forditotta Major Kornélia).
° Jenkins 1994.
7 Bourdieu 2003: 283.
8 Bourdieu 2003.
° Ochs — Capps 1996.