Seite 11 [11]
e ELŐSZÓ
, Egy történetet sem lehet többé úgy elmondani,
mintha az egyetlen volna."
, Gyermekként úgy képzeltem, hogy két Oroszország létezik — az első az,
ahol édesanyám élt gyermekkorában, és a második - a szovjet. Mert any¬
nyira különbözött egymástól az édesanyám visszaemlékezéseiben létező
két Oroszország. És csak amikor egy kicsit nagyobb lettem, akkor értettem
meg, hogy valójában ugyanarról az országról van szó - a szüleim hazäjäröl,
és az én hazámról is."" Vagyim Maksejev írta ezt az Esküvői gyertyák című
novellájában. Maksejev ebben a művében (is) családjának állít emléket, akik
az oroszországi polgárháború után menekültek végső állomásként Észtország¬
ba, majd onnan hurcolták őket Szibériába. Ezt a novellát 2008-ban olvastam
Szibériában, Novüj Vaszjugánban — ahol Maksejev maga is élt egy ideig —,
hanti? házigazdám házában, és azonnal arra gondoltam, hogy új tapasztala¬
taimra gyönyörűen alkalmazható ez a szöveg. Ráismertem arra, amit addig
még magamnak sem tudtam plasztikusan megfogalmazni.
Szibériai antropológiai terepomunkáim során ekkor kezdtem intenzíven
foglalkozni a hantik mellett a Vaszjugán mellett élő többségi társadalommal
is. Ez a társadalom egyáltalán nem tekinthető homogénnek, hiszen az ott
él őslakos hantik mellett a polgárháború előtt önkéntesen betelepülő szabad
oroszok, a sztálini terror idején kényszerlakhelyre idehurcolt kitelepítet¬
tek, valamint az olajbányászat konjunktúráját meglovagoló olajbányászok
leszármazottai együttesen alkotják. A hantikkal, a kitelepítettekkel és az
olajosokkal beszélgetve úgy tűnt, mintha nem is ugyanabban a világban él¬
nének, ahogyan Maksejev is írja, saját élményeit ütköztetve szülei fiatalkori
élményeivel. Mintha több Vaszjugán is lenne, attól függően, hogy kiknek
a történetein keresztül próbálom megérteni ennek a gyönyörű folyónak
! Arundhati Roy idézi John Bergert (Arundhati 2017: 9) (Balogh Dániel fordítása). Amikor
külön nem jelölöm a forrásokat, akkor a fordítások minden esetben a sajátjaim. Nem
irodalmi fordításokat készítettem, még szépirodalmi szövegek esetében sem, hanem a
tartalom minél pontosabb visszaadására törekedtem.
2 Maksejev 2000: 161.
A hanti Magyarországon az egyik legismertebbnek számító szibériai nép. Ismertségét
elsősorban annak köszönheti, hogy nyelve, mint a magyarral igen közeli rokonságban
álló nyelv, bekerült a közoktatás tananyagaiba, ahol az úgynevezett , külső nevükkel"
gyakran osztjákoknak nevezik őket. A 2010-es összoroszországi népszámlálás adatai
szerinti mindössze 31 ezer hanti ma három közigazgatási területen él: a Hanti-Manysi
Autonóm Területen (Jugria) él kétharmaduk, a Jamal-Nyenyec Autonóm Területen
harmaduk, míg a Tomszki megye területén mindössze 396-uk.