Seite 371 [371]
OCR
A MANGÓ ÉS A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖMEI " 369 (2004); Fine és Deegan (2009 [19961: 1) szerint , a belátással párosuló szerencse egyedülálló és véletlenszerű »keverékének« interaktiv végkimenetele”’; legszélesebb értelemben ,,a véletlen szerepe a felfedezésekben".? André és szerzőtársai nem véletlenül szögezik le, hogy ,,a »serendipity« egységes felfogása helyett inkább valamiféle folyamatos kontinuumot latni, ahol egy személyes érdeklődésre számot tartó dolog akaratlan felfedezésétől eljutunk egy szakterületen a meghatározó áttörésig, amelynek során a szakember »eleselmejü« meglätässal fogja fel a kapcsolatot egy érzékelt jelenség és egy új invenció lehetősége között" (André et alii 2009: 313). Az antropológiában a , serendipity"-re fordított figyelem nyilvánvaló kapcsolatban áll a terepmunka fogalmának átalakulásával, a terepmunka mibenlétéről folytatott vitákkal. A megváltozott, új, modern körülmények között ugyanis , nem mindig világos, hol kezdődik és hol végződik a terepmunka " s ez , olyan antropológiát tesz szükségessé, ami fel van készülve a váratlan találkozásokra, egymás mellé rendelésekre és abból következő kutatási kérdésekre" (Martinez 2018: 1). A „serendipity” az antropolögiai gyakorlatban , messzemenően vágyott és keresett ideál, ami a reflexivitással és a nyitottsággal együtt az etnográfiai módszer kulcsfontosságú jegye" (Rivoal—Salazar 2013: 13). S6t, ,.ez maga a terepmunka lényege” (Pieke 2000: 138), mert a terepmunka véletlenszerű megfigyelésekkel és találkozásokkal indul, aminek következtében par excellence , magában hordozza mindazt, amit Merton »szerendipitiv mikrokérnyezetnek« nevez” (Sunier—Verkaaik—Blok 2005: 109). A ,,serendipity” ráadásul mára eredeti értelmén — a Walpole által leírt szerencsés felfedezéseken — túlmutatóan magát az etnográfiai folyamatot 15 alakító tényezővé vált: , olyan fogalom, amelynek segítségével le tudjuk írni azt az élményt, amikor hirtelen ymeglátjukxk azt, ami korábban a látókörünkön kívül esett: amikor drámai módon rájövünk arra, hogy verről szól az a bizonyos dolog« — azt a pillanatot, amire az etnográfiai narratívák úgy utalnak, mint a »geertzi [kakasviadal-] pillanat« (Rivoal—Salazar 2013: 13.; vö. Geertz 1973). Az antropologiaban a diskurzus egyik csomópontja a , serendipity"-hez szükséges pszichikai és egyéb adottságok vizsgálata, a rá való , felkészülés", a jelenség felszínre hozása, azaz , megtervezése", kivitelezése" (, designing", , engineering") — jóllehet ez utóbbi fogalom, mint azt Van Andel leszögezi, valójában oximoron (1994: 180—181). És noha nem tudjuk , megtervezni" a , serendipiíty" bekövetkeztét, megpróbálhatjuk , megteremteni mindazokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik, hogy [mégis] megtörténjék" (Woods 2014: 5, online). Ehhez kapcsolódóan az emóciók szerepe, illetve a , serendipity"-hez szükséges emocionális környezet kialakítása mint lehetséges kérdés mind ez idáig kevés figyelmet kapott. Egyedül Woods tért rá ki röviden, hivatkozva a Nelson és Stolterman (2003) által megalkotott , átlelkesít/ 32 A francia szohasznälatra vonatkozéan Id. https://fr:wikipedia.org/wiki/S%C3%A9rendipit%C3%A9.
