Oldal 370 [370]
OCR
368 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME Serendipity: a szerencsés véletlenen alapuló felfedezés Az elmúlt évtizedekben a terepmunkáról mint az antropológiai ismeretszerzés sajátos, megkülönböztető módszeréről folytatott diskurzus során a terepmunka kontextusa, azon belül a szerencsés véletlenen alapuló felfedezések (serendipity) szerepe fokozott figyelem középpontjába került. A , véletlen felfedezés?" megnevezésére szolgáló angol szót, a , serendipity"-t, Horace Walpole (1717—1797) angol író , alkotta meg" 1754. január 28-án, barátjához, Horace Mannhoz írt levelében egy perzsa mese, a Velencében 1557-ben napvilagot latott Peregrinaggio di tre figluoli del re di Serendippo (A három serendipi herceg utazásai) alapján." A mese hősei utazásaik során véletlenszerűen elébük kerülő jelenségeket éleselméjű/bölcs következtetések révén magyaráznak meg; innen a , szerencsés véletlenen alapuló éleselméjű/ bölcs felfedezés" fogalma. A , serendipity" az 1930-as évekig mindenekelőtt szépirodalmi fogalomként volt használatos, mint a fikción alapuló alkotások (például a detektívregények és sci-fik) cselekményszövésének mozgatórugója. A 20. század közepén azonban — a szerencse tudományos felfedezésekben játszott kiemelkedő szerepének a felismerésével párhuzamosan — átkerült a természettudományi (Roberts 1989; Kingdon 2013), majd azt követően a társadalomtudományi fogalomkeszletbe is (Merton 1948; Merton-Barber 2004;?' Van Andel — Bourcier 2013), ahol mindenekelőtt módszertani eljárásként, a kutató hozzáállásaként került a viták középpontjába — olyasvalamiként, ami lehetővé teszi, hogy a kutató váratlan felfedezéseket tegyen, méghozzá olyanokat, amelyek hordereje messze megelőzi az eredetileg feltárni kívánt kérdésekét; egyúttal a kutató azon képességére is utal, hogy ezt a , véletlen lehetőséget" ki tudja aknázni. A , serendipíty" mára a legkülönfélébb területeken használt fogalom a művészetektől és az építészettől az orvostudományig (Meyers 2011), az ipari innovacidig (Kjaersgaard 2013) vagy a számítástechnikáig (André et alii 2009). A jelentése viszonylag széles skálán mozog: az Oxford English Dictionary szerint , az a képesség, hogy szerencsés, váratlan felfedezéseket tegyünk a véletlennek köszönhetően"; az angol-magyar nagyszótárban (Országh 2003) , képesség értékes dolgok találására ott, ahol kevésbé valószínű"; Martinez meghatározásában (2018: 2) , valami hasznos dolog felfedezése, mialatt »valami másra vadászunk"; Calhoun , véletlenszerű életbölcsességnek" aposztrofálja 30 Ld. Walpole 1960 [1754]. A mese az indiai perzsa szúfi költő és zenész, Amir Kushraw/ Khusro (1253-1325) Hasht Bihisht (Nyolc Paradicsom) című, 1302-ben írt művére megy vissza, amit egy 16. századi örmény származású szerző, Cristoforo Armeno ültetett át olasz nyelvre. Serendip Ceylon / Sri Lanka középkori perzsa megnevezése volt. 3! Ezt a korszakalkotó művet Robert Merton és Elinor Barber eredetileg 1958-ban írta, de nyomtatásban csak Merton halála után egy évvel, 2004-ben, de még Merton által e megjelenés számára írt utószóval látott napvilágot.
