Page 159 [159]
OCR
AZ ÚR SZAVA LEMEZJÁTSZÓRÓL " 157 A masik szereplö Pierre Poncet atya (1932-1968), akit 1958-ban szenteltek pappá, s még ebben az évben Vietnámba került, a hue-i apostoli vikariátusba." Itt különböző állomáshelyeken szolgált (1959. június — 1960. november között például Valour atya helyetteseként Döng Há-ban), majd 1964 elején , sürgős kérésre? Khe-Sanh-ba küldték, " hogy ott a laoszi határ mellett, 500 méter magasságban, egy ültetvényesek által röviddel korábban kiirtott, termőre fordított helyen egy missziósállomást hozzon létre. Ekkorra ezen a vidéken már , kb. 120 keresztény éll[t] a hozzávetőleg 10 000 eltűnésre ítélt és elszigetelt" brú között. Poncet atya, akárcsak a többi misszionárius, épületeket, kápolnát, a Saint Paul de Chartres rendi nővérek!" számára házat épített, és gyógyította a brúkat. , Lassanként" megtanulta a brú nyelvet is. 1968 januárjában a helyi iskola megnyitása körüli adminisztratív ügyek intézésére Saigonba ment. Távolléte alatt Khe Sanh-ban megindult a Tet-offenzíva, a hadsereg elrendelte a civilek evakuálását. Poncet azonnal visszaindult Hué-be, de nem tudott kijutni Kűa-ba az akkora már oda evakuált brúk közé, Hué-ben rekedt. Miután az amerikaiak 15 nap múlva visszafoglalták Hué-t (1968. február 13.), elkísérte egy misszionárius társát, Cressonler atyát egy környékbeli faluba, helyzetfelmérésre. Úton hazafelé orvlövészek mindkettejükkel végeztek: Poncet atya 36 évesen, 10 évi szolgálat után vesztette életét Vietnámban. A harmadik misszionárius Aimé Mauvais atya (1915—1991), aki 1945 októbere óta Vietnámban szolgált különféle állomáshelyeken, a 17. szélességi fok közelében. 1965-ben — egy évvel a misszió Poncet atya általi megalapítása után — került Khe Sanh-ba szolgálatra, ahol Poncet atya mellett, a brúk között végzett térítőmunkát. , Ez teljesen új apostoli küldetés volt" a számára: olyan hévvel vetette bele magát a nyelvük tanulmányozásába, hogy később , képes lett arra, hogy egy szótárt készítsen, és lefordítsa az Evangélium egyes részeit". Az ellenségeskedések és Khe Sanh észak-vietnámi csapatok általi elfoglalása miatt (Poncet atyával együtt) 1968-ban arra kényszerülnek, hogy a Cam Lő 55 Apostoli vikariátus (lat. vicariatus apostolicus): katolikus területi joghatóság az egyházmegyékkel vagy plébániákkal még nem rendelkező missziós régiókban és országokban. Mindaddig fennáll, amíg elegendő számú katolikus hívő nincs az adott területen egy egyházmegye létrehozására. A , misszió" és az , apostoli prefektúra" fölött áll, közvetlenül a vatikáni Népek Evangelizációjának Kongregációja (Congregatio pro Gentium Evangelizatione, régibb nevén: Hitterjesztési Kongregáció) alá tartozik. Vezetője az apostoli vikárius vagy helynök. Nem lehetetlen, hogy ez a sürgős kérés összefüggésben állt az egyre jobban terjeszkedő protestáns egyház által teremtett versenyhelyzettel. A Soeurs de Saint Paul de Chartres (latin: Congregatio Sororum Carnutensium a S. Paulo; Szent Pál Chartres-i Nővérei) 1696-ban, Franciaországban alapított apácarend, a legrégebbi női misszionárius rend. 1727-ben kezdik meg tevékenységüket az Antillákon és Guyanában, ahova száműzötteket és deportáltakat mennek gondozni. A 19. század második felétől kiterjesztik tevékenységüket a Távol-Keletre, Thaiföldre, Hongkongra (1848), Koreára, Kínára és Indokínára. Ld. Dufourcg 2009; Gobillot 1938; Vaudon 1927, 1931. Ld. még: https://fr.wikipedia.org/wiki/S%C5%93urs_de_Saint-Paul_de_Chartres
