OCR
AZ ÚR SZAVA LEMEZJÁTSZÓRÓL " 149 rítették őket, háziállataik (bivaly, elefánt) és értéktárgyaik (bronzgongok és főzőedények, porcelán és cserép rizssörös-kanták, ezüst ékszerek stb.) megsemmisültek — s a hadviselő felek mindegyike elvárta tőlük, hogy fenntartás nélkül kiszolgálva őket, az ő oldalukon álljanak! Szóbeli történelmük tele van olyan történetekkel, ahol egy testvérpár egyik tagja az északiak, a másik tagja a déliek oldalán harcol; a dzsungelben a harcok során egymásra lőnek, s csak azután ismerik fel egymást, hogy halálosan megsebesítették egymást. A protestáns evangelizáció és a brúk Itt, ez alatt az idő alatt — más vidékekhez képest relatíve későn — indult meg a brúk evangelizálása. A protestáns térhódítás kezdetben európai résztvevők nélkül folyt. Egy, a vietnámi protestáns egyház 100 éves történetét tárgyaló, vietnámi nyelvű írásból? tudjuk, hogy egy bizonyos Ngő ván Lái nevű vietnámi lelkész már 1935-ben Khe Sanh-ban működött, róla azonban ezen az egy említésen kívül nincs adatunk. 1942-ben került először a brúk közé Bui Tán Lóc lelkész, akinek a neve összeforrt a brúk közötti evangelizáció történetével. Róla — nem véletlenül — az 1972-ben áttelepített brúk között (Id. később) Ea Hiu-ban (Krong Pach, Dak Lák tartomány) működő protestáns egyházközség honlapján a közelmúltban megjelent, vietnámi nyelvű írásból tájékozódhatunk.! Büi Tan Léc 1915-ben sziiletett, Binh Dinh tartomanyban. Hué-ben, majd Da-Nang-ban tanult, 1939-től a rhade-k között működött. 1941—1942-ben Da-Nang-ban képezte tovább magát, majd 1942-ben küldték először a brúk közé, ahol 1945-ig élt és dolgozott. Amikor a japánok elfoglaltak Khe Sanh-t és a templomot, csaladjaval gyalog menekiilt Dong Ha-ig, majd onnan hazatért szülőföldjére, Binh Dinh tartományba. 1950—1951-ben tolmácsként katonai szolgálatát töltötte a rhade-k között; 1952-től Ira Myban, Ouáng Nam tartományban volt lelkész. 1953-ban bombatalálat érte a templomot, súlyosan megsebesült, elvesztette a fél fülkagylóját. (Ennek a következőkben még fontos szerepe lesz.) Ira My-ból négyévi lelkészség után 1956-ban a Ouáng Nam-beli jeh-ek közé, majd 1958-ban újra a brúk közé küldték, ahol tíz évig szolgált lelkészként. Itteni szolgálata alatt templomot, iskolát épített, és nemcsak Khe Sanh-ban, hanem a Laoszba vezető út mentén két településen, Bu és Vay falvakban is. Fordított, protestáns hittankönyveket készített, eredményesen térített. 1968-ban, a Tet-offenzíva idején a brükkal együtt Döng Há-ba menekült, majd onnan Da Nang-ba, ahonnan visszatért Cam Lő-ba, a brú menekültek segítésére. Ott alkalmi anyagokból még templomot is épített újfent. 1970-ben Hői An-ba (Ouáng Nam) távozott, 3 Nguyen Vän Binh 2011. 4 Anonim 2016.