Page 139 [139]
OCR
KÉT VÁLASZTÁS VIETNÁMBAN ® 137 Ez a választás a történeti szakirodalomban meglehetősen mostohán kezelt, mindössze két szerző foglalkozik vele röviden, 6k is nagy vonalakban (Chapman 2013: 175—181; Miller 2013: 144—145)." A választásokon a parlament 123 helyéért — amelyek nagyjából azonos nagyságú választókerületek képviseletét fedték le — 431 jelölt szállt ringbe: mindannyian az öt kormánypárti politikai pártból kerültek ki, az ellenzéki jelöltek indulását ugyanis — a Vietkong!? beszivärgäsätöl tartva — nem engedélyezték. , A szavazás szabályai majdnem teljesen megegyeztek a korábbi népszavazáséval, és a parlamenti szavazás lefolytatása az előbbihez hasonló szinten volt demokratikus. A végkimenetel újfent előre elrendezett volt." (Chapman 2013: 180.) A helyek megoszlásának részleteiben a kutatók véleménye eltér: Chapman szerint a 123 helyből 50-et a kormánypárt nyert el; a 36 , független" képviselőből 18 nyilvánvalóan Diém-párti volt, mindössze 3 akadt köztük, aki ténylegesen függetlennek volt tekinthető (Chapman 2013: 181); Miller szerint a 123-ból 61-et a kormánypárthoz kapcsolódó képviselők, további 48 helyet pedig a másik három pro-Diém-párt képviselői nyerték (Miller, 2013: 145). Az új alkotmány 3. pontja nem sokkal ezután kimondta, hogy , az elnök vezeti a nemzetet" (Miller 2013: 147), ami bebetonozta Ng6 Dinh Diém teljhatalmat. Két kérdés elöljáróban A történelmi kontextus vázolása után térjünk most rá az interjú elemzésére! A legelső felmerülő kérdés, hogy Khői Saráng vajon milyen, pontosabban melyik választásról beszélt? Noha a , Ngő Dinh Diém (államjelnökké választása" mondat elméletileg vonatkozhatna az 1955. októberi 23-i népszavazásra éppúgy, mint az 1956. március 4-i parlamenti választásokra (ami sokáig félreértést is okozott számomra), az általa mondottak alapján a kérdés mégis egyértelműen eldönthető. Először is, a báu quoc hói, azaz , általános, parlamenti, törvényhozói választás" szóhasználat egyértelműen ez utóbbi eseményre utal. Az 1955-ös népszavazást vietnámi nyelven ugyanis a trung cáu dán $ kifejezéssel nevezték meg, és ha a vietnámi nyelven elég jól értő-beszélő Khői Saráng a báu guőc hói-t használta, az minden bizonnyal azért volt, mert azzal a kifejezéssel élt, amellyel — illetve ahogy — akkoriban az eseményt megnevezték! Másodszor, idépontként Khoi '8 Egy harmadik szerző, a később többször idézett Tran Nu-Anh, akinek könyve jelenleg sajtó alatt van, Disunion: Anticommunist Nationalism and the Republic of Vietnam munkacímmel a kérdést részletesebben fogja tárgyalni. 5 Vietkong: a Vietnámi Köztársaság ellen harcoló , Nemzeti Front Dél-Vietnám Felszabadításáért" vagy , Dél-vietnámi Nemzeti Felszabadítási Front” (vietnami: Mat Tran Giái Phóng Mién Nam Viét Nam; francia: Front National de Liberté (FNL); angol: National Liberation Front) ragadványneve, ami a vietnámi , Viét Nam Cóng Sán", azaz "vietnámi kommunista" kifejezésből ered.
