OCR
130 + A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME franciák szerepét — joggal tartott attól, hogy ezt a választást, ha sor kerülne rá, H6 Chi Minh fölényesen megnyerné (Eisenhower 1963: 337-338),'® mindent megtett, hogy a választásokat elkerüljék, illetve hogy azok várható eredményét Dél-Vietnámban befolyásolják. , Az amerikai hatóságok mindenekelőtt abban voltak érdekeltek, hogy az 1956 nyarára tervezett országos választások során megelőzzék Diém bukását a kommunistákkal szemben. Ennek elkerülésére a Külügyminisztérium a dél-vietnámi rezsimet köztársasággá akarta alakítani; Diémet arra ösztönözték, hogy kormányzását szélesebb alapokra helyezve nemzetgyűlést hívjon össze és új alkotmányt léptessen életbe." (Chapman 2006: 3.) A hatalmi harc Báo Dai császár, államfő és a — Báo Dai által 1954. június 18-án amerikai nyomásra — miniszterelnöknek kinevezett Ngő Dinh Diém között zajlott. (2. a, b—3. kép) Az amerikai kormányzat a francia neveltetést kapott és Franciaországban élő császár — aki a francia gyarmati kormányzaton kívül a japanokat és a Viet Minh-t is kiszolgálta (4. kép) — helyett a katolikus, de a franciákat gyűlölő, Amerika-barät Di&met tämogatta.' Es mivel Vietnämban a választásokon alapuló politikának nem volt hagyománya, a Diém-féle kormányzat felvilágosító kampányt indított, amelyben elemi szintű ismereteket nyújtott a demokratikus kormányzás lényegéről, annak felépítéséről. Egy, a kormány által kibocsájtott, oktató-nevelő célú brosúrában még azt is elmagyarázták nyíltan, miért szükséges Báo Dai lemondatása. A választások előtt — amerikai mintára és sugallatra — hetekig tartó lejárató kampány indult a sajtóban Báo Dai ellen, felróva neki az államügyek elhanyagolását, külföldi lakóhelyét, francia—vietnámi állampolgárságú feleségét, playboyságát, állítólagos kétséges leszármazását — bármit, ami okkal vagy ok nélkül a császár népszerütlenségét és arcvesztését eredményezhette, illetve ami elhitethette a választókkal, hogy a császár méltatlanná vált a , égi mandátumra ", az uralkodásra feljogosító, égből jövő felhatalmazásra. (5—8. kép) 5 Ld. még a Kutler-féle Encyclopedia of the Vietnam War ,,Elections, South Vietnam, 1955” cimszavat, ami emliti azt az Eisenhowernek tulajdonitott, de Eisenhower fent idézett könyve által alá nem támasztott, és az interneten is gyakran megismételt információt, melynek értelmében az amerikai elnök becslése szerint az észak-vietnámiak 8090-os eredményt értek volna el a választásokon, ha azokat megrendezik. 4 Az amerikai kormányzat 1954 októberétől a katonai és gazdasági segélyeket a francia misszió kikerülésével egyenesen Diém kormányának utalta, amivel jelentősen hozzájárult a maradék dél-vietnámi francia fennhatóság aláásásához. Az utolsó francia katonai egységek 1956 áprilisában hagyták el Saigont; az amerikai katonai beavatkozás már ezt megelőzően megindult. 1955. november 1-én a Military Assistance Advisory Group (MAAG) megkezdte a Vietnámi Köztársaság hadseregének kiképzését — ez számít az amerikai katonai beavatkozás hivatalosan elfogadott kezdetének. Ez utóbbi időpontra nézve iránymutatóként a Washington D.C.-beli , Vietnam Veterans Memorial" szolgálhat, ami a vietnámi háborúban elhunyt vagy eltűnt katonáknak állít emléket. Ennek falára 1955. november 1. (a, MAAG Vietnámba küldésének időpontja) előtt eltűnt vagy elhunyt személy neve, illetve elhalálozásának ideje nem kerülhet fel. Ld. , Vietnam Veterans Memorial" szócikk, in The Encyclopedia of the Vietnam War. Ld. még https:// en.wikipedia.org/wiki/Vietnam Veterans Memorial