Oldal 126 [126]
OCR
124 ® A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME volt bizony ilyen ember, még most is él, mi, brúk, magunk dobjuk fel (, mutatunk rá") a brúkat, bottal [gumibottal?] mutatott ránk. És akkor hazaengedtek, hogy végiggondoljam a dolgokat. Hazaküldtek, hogy végiggondoljam. , Menj haza, és gondold végig!" Hajaj, engem el fognak fogni! Hazaküldtek, hogy végiggondoljam. Hát hazamentem, és vissza se mentem többé [V. K.-ba]! Felmentem egyenest C.-be, ismét elmentem hozzájuk [az erdőbeli kommunistákhoz, és így szóltam]: , El akarok menekülni innét, INgő Pinh] Diém el akar fogni engem. Most hát a ti dolgotok, hogy az utat mutassátok nekem, nem maradok együtt a családommal, de engedjétek meg, hogy a gyermekem és a feleségem meg az apám elmenekülhessenek. Én itt, ezen az oldalon állok, semmi probléma, elviselem azt is, ha meghalok." Akkor még nem ismertem a másik oldalt [az amerikaiakat], még sohasem láttam őket. Hat igy volt, hidd el nekem. És akkor [azt mondták]: ,, Nem lehet!" — Mit nem lehet? — Nem lehet menni! Azt mondta, hogy ne menjek! Nem engedte! Nincs út, azt mondta, egyrészt nincs út. Másrészt azt szeretné, hogy béke legyen ebben az országban. Hogy könnyű legyen házat és irtásföldet készíteni. És ehhez tudni kell tűrni mindent, bevonulni a börtönbe Khe Sanh-ba. Ezt mondta! — Nem értem, boldogságról beszél, amikor az ember börtönbe kerül Khe Sanh-ban? — Ha tudsz tűrni, akkor lesz ebben az országban béke; [mi az, hogy] nem akarod a börtönt, de a békét, azt akarod, milyen béke ez? Ilyeneket mondott óng G.! — Várj csak, ezt nem értem. Mondd el újra! [Itt a ngői, majd a nóig szó értelmét kérdem.) — Azt mondta, hogy ha elfognak, tűrni kell, ne meneküljünk el; ha megvernek, tűrni kell! — De miért? — [Mit tudom én!] Így beszélt(ek). Ő meg mpag D., H. faluból! Olyanokat mondtak, hogy ,,ti, brúk, a forradalomnak dolgoztok, de egy kicsit sem szeretitek, egyáltalán nem szeretitek a nehézségeket! Nem szeretitek, ha börtönbe kerültök!" — De hát senki se szereti! Senki se akar börtönbe menni! Micsoda őrült ez az ember! — Hát ha egy kicsit sem szeretitek, akkor egyáltalán minek is csináljátok, mit csináltok egyáltalán! Így mondták. Akkor én azt válaszoltam: ,, Hát akkor ennyi! Ha ti így beszéltek, akkor én nem csinálom tovább!" Reggel hazamentem, kora reggel, és még ott, akkor jött is INgő Pinh] Diém, és meg/ el is fogtak azonnal.
