Oldal 120 [120]
OCR
118 + A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME — Igen, mert azt mondták, hogy ,, valakinek mennie kell" vagy ,, nektek mennetek kell", és senki sem mondhatta azt, hogy nem megy. Hát elmentünk. De ha valaki azt mondta volna, hogy aki szeretne menni, az menjen, aki nem szeretne, az ne menjen. — ...akkor senki se ment volna? — Senki se. De ha [azt mondták/, hogy aki szeretne menni, az menjen, aki nem szeretne, az ne menjen, de aki elmegy, az nem fog szűkölködni, akkor mindenki el akart menni! Megvolt mindene, étel és ruha [amit csak megkivant]. Ez a szép élet! Mi, bruk, mar csak ilyenek vagyunk! — Jó, de ez mindkét oldalra érvényes! — Hogyhogy? — Hát ha az ételt és a ruhát megkaptátok az egyik oldalon, és ugyanúgy megkaptátok a másik oldalon is, akkor mindegy volt, hogy melyik oldalra álltok? — Igen, teljesen mindegy, bármelyikre! Minket csak az étel és a ruha érdekel, akár hívnak, akár nem hívnak, ha jól élünk, fiatalok és felnőttek egyaránt, mindenki elmegy! — Akkor nem azért mentetek, mert testestül-lelkestül (,,az epétekben") kommunisták vagy Amerika-barátok voltatok? — Nem, mi mindannyian ,, testestül-lelkestül" jól akarunk lakni és (szépen?) ruhazkodni, mi, brük, ilyenek vagyunk! Jóllakni és ruhazkodni szeretnénk, ahol biztosítják nekünk a jólétet, oda megyünk azonnal! — Tényleg? — [Valójában a katonaélet] nem valami gyönyör! A repülőgépek, a katonai járművek [nem fejezi be: mind ránk támadnak]. De mindig nadrágban és ingben jársz, van ruha, van étel, ahogy a barátok, úgy te is! Amikor amerikai katona voltam, mondom neked, az ember elment, meghalt, volt úgy, hogy egy nap kettőt is hazahoztak. [És mégis:] az emberek továbbra is felszálltak a katonai járművekre, a repülőgépre: , én is megyek, én is megyek, én is", és újból és újból megyek! Látom, hogy hazahozzák a barátomat holtan, vérbe fagyva, de akkor is megyek. De amikor a barátok megjönnek onnét, és mindnek rádiója van, piros sapkája, magas szárú cipője/csizmája, és mindannyian ilyenekben járnak, akkor mindenki, fiatalok és öregek egyaránt, el akarnak menni. A mi falunk [gyakorlatilag kiürülne], senki se maradna egyáltalán, egyetlen lélek sem, legfeljebb egyedül mpag Ű! — Egyedül mpag Ű maradna. ..? — Egyedül mpag Ű maradna itthon. Ha el lehet menni katonának, és megvan a pénz és minden, akkor mindenki elmegy azonnal. — És miért maradna ÜŰ egymaga itthon? — Mert ő már öreg. A gyermekek, az akkorák, mint Un, Phun, Phen, Nhuai vagy Bunchu, mindannyian [elmennek], ha megkapják a ruhát és az ennivalót, hidd el nekem! — Mit jelent az a szó, hogy rasék? — Azt, hogy mindannyian elmennének.
