Page 108 [108]
OCR
106 + A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME kezéstől való félelem, a földrajzi-politikai perifériára való visszahúzódás, az idegen fennhatóság látszólag készséges elismerése, ugyanakkor az alóla való kibújás, a periférián a személyes szabadsághoz [. . .] való makacs ragaszkodás stb. Mindehhez csak annyit szükséges hozzátenni, hogy az a kettős alávetettség vagy »nem tiszta« hűbéri helyzet, amelyben a brúk voltak, valószínűleg hosszú évszázadokig tipikus történelmi jelenség volt a két rivális birodalom, a vietnámi és a laoszi—sziámi (thaiföldi) birodalmak érdekszférájának és ütközőzónájának a vidékén [...] A brúk Barthélémy [hadnagyi által bemutatott törekvései, hogy ezt a nehéz helyzetet kihasználják amaguk számára, hasonló helyzetben szintén valószínűleg tipikusnak mondhatók Délkelet-Ázsiában vagy akár másutt is. Akárhogy is van, e jelentés egyedülálló történelmi dokumentum: egy törékeny és békés társadalom sikeres-sikertelen próbálkozásait örökíti meg abból a célból, hogy a nála erősebb külső hatalmakkal szemben megőrizze [...] szabadságát." ( Vargyas 2002: 154.) Végső konklúziómban tehát a brúk — szöges ellentétben harcias, sőt agressziv szomszédaikkal, a katu-kkal és a tau 01-okkal — tudatosan dolgoztak ki valamiféle , puha" stratégiát, amelynek lényege abban áll, hogy látszólag elfogadva a fennálló és őket meghaladó hatalmi kereteket, kényesen ügyelnek arra, hogy fenntarthassák privilegizált helyüket a politikai-hatalmi struktúrák perifériáján. Ily módon, egyszerre belül is és kívül is lévén rajtuk, , a periférián megőrzött szabadságukért hajlandók feladni még [politikai] függetlenségüket 15" (uo. 155). Khoi Sarang és a vietnämi häborü. Régi magatartásminták új kontextusban Az alábbiakban a fent kifejtett régi értékrendszer egy új, extrém politikai helyzetben, a vietnámi háborúban való megjelenésének formáit kísérlem meg Khöi Saráng általam gyűjtött élettörténete tükrében bemutatni. A Függelékben három szövegrészletet teszek közzé 18 órás gyűjtésemből. A tanulmányomban felhasznált mondatokat kurzívval jelölöm bennük, így törekedve arra, hogy a modern folklorisztikában ma már elengedhetetlennek tartott teljes kontextust bemutassam. Kérdéseim (amelyek időnként szándékosan provokatívak), a rájuk adott válaszok, az azokhoz hozzátett megjegyzéseim mind megjelennek e szövegmellékletekben, segítvén az illusztrációképp kiragadott mondatok jobb megértését. 1) Az amerikai és vietnámi oldalról egyaránt döntően hősies hangvételű irodalommal szöges ellentétben Khoi Saráng újra meg újra megerősíti azt, ami a brúk múltbeli viselkedésmintái mögött fő mozgatórugónak tűnt a számomra: a náluk erősebbek — vietnámiak, franciák, amerikaiak vagy bárki
