104 ®e A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME
A Központi Vietnámi Fennsíkon, az egykori Észak- és Dél-Vietnám közti
, demilitarizált zóna", a 17. szélességi fok mentén, a vietnámi-laoszi határ
két oldalán élnek. E térség földrajzi, történelmi és kulturális okok következ¬
tében egyaránt stratégiai fontosságú: itt található a Vietnámi Kordillérákon
(Iruóng Son) átvezető mindössze három hágó egyike, az Ai Lao (410 m); ez
az átjáró biztosítja a tengerpart és a Mekong völgye közötti legrövidebb útvo¬
nalat. A brúk által lakott terület történelmileg két szomszédos nagyhatalom,
a Vietnámi Császárság és a Sziámi Királyság ütközőzónájába esett. Ennek
következtében gyakran voltak kitéve egymással ellentétes, sőt ellenséges erők
hatásának. A 17. század vége óta a vietnámi császárság névleges alattvalói.
A 19. század végén végbement francia gyarmatosítás következtében addigi
relatív elszigeteltségük megszűnt. A vietnámi háborúban — akaratukon kí¬
vül — őket meghaladó világtörténelmi események középpontjába kerültek.
Kereszttűzben, hol az egyik, hol a másik, hol mindkét hadviselő fél oldalán
részt vettek a háborúban. Lakóterületük, falvaik, anyagi kultúrájuk a hábo¬
rú alatt gyakorlatilag megsemmisült. A brúk egy része a hadi események
idején a szomszédos Laoszba menekült, ahonnan csak 1975-ben, a háború
befejeződése után tértek vissza. Egy másik részüket, hozzávetőleg 3000 főt, a
hadműveletek során, 1972-ben a dél-vietnámi kormányzat áttelepítette délre,
Dak Lak tartomanyba (Ea Hiu körzet), egy másik hegyi etnikum, a rhade-k
területére. Itt élnek ma is a rhade-k, illetve az időközben túlnyomó többséggé
vált vietnámiak között, elhanyagolható lélekszámú kisebbségként."
A történet főhőse, Khői Saráng, az 1930-as évek legvégén, az 1940-es évek
legelején szület(het)ett. Brú sorstársaihoz hasonlóan az észak-vietnámi kom¬
munista gerillákkal kisgyermekként került kapcsolatba. A vietnámi háború
francia periódusában (1946—1954) még túl fiatal volt ahhoz, hogy a harcok¬
ban részt vegyen. 1957-ben kapcsolódott be a , földalatti " munkába. Először
1959-ben házasodott meg. Még ugyanabban az évben Quang Tri-ben ket
évre a dél-vietnámi kormányzat börtönébe került , kommunista aknamunka"
vádjával. Kiszabadulása után, 1961 és 1965 között szülőfaluja falufőnöke volt,
miközben ismét a , forradalmi" csapatoknak , dolgozott". 1965-ben — súlyos
személyes krízis után — átállt az amerikaiakhoz, majd az akkor már katonailag
megerősített Khe Sanh-ba költözött egész falujával együtt. 1965 és 1968 között
szerződéses katonaként az amerikai csapatok szolgálatában harcolt. 1965-ben,
majd 1967-ben speciális katonai kiképzést kapott Pleiku-ban. 1968-ban, Khe
7 Lásd Nguyőn Trác Di 1972. 2007-ben ezen áttelepített brúk között végeztem újabb 6
hónapos terepmunkát.