Page 105 [105]
RÉGI-ÚJ IDEOLÓGIÁK, ÚJ KONTEXTUSOK ? 103
(1982a, 1982b, 1993, 2002) az egyedüli tudományos publikációk, amelyek
a vietnámi fennsík hegylakóinak háborúbeli sorsával és szerepével foglal¬
koznak — a külső résztvevő vagy megfigyelő szemszögéből. Mintha e népek
nem is harcoltak és nem is szenvedtek volna, mintha nem is emlékeznének
— mintha nem is léteztek volna! E helyütt nincs módunk arra, hogy e feltűnő
hiány okait kutassuk. A nyilvánvaló politikai és történelmi okoktól eltekint¬
ve — úgy vélem — az amerikai—vietnámi háború alapvetően bipoláris jellege
az, ami hajlamos elfeledtetni velünk, hogy Vietnám multietnikus lakossága
akarva-akaratlanul is a vietnámi háború aktív vagy passzív résztvevője volt.
Tanulmányom ezt az űrt szándékozik kitölteni. Célja, hogy a vietnámi
háborút a brúk, közelebbről egyetlen brú (vietnámi nyelven , ván kièu”)
hegylakó szemszögéből, személyes élményei tükrében mutassa be. Az írás
egy alnéven Khoi Saráng-nak nevezett férfi" magnóra vett élettörténetén
alapszik. A 18 órát meghaladó (és írott formában kb. 350 oldalnyi, sűrün
gépelt) felvételt 1989-ben brú nyelven készítettem Ouáng Tri tartományban,
Khe Sanh (Huóng Hóa) közelében, ahol 1985 és 1989 között összesen 18
hónap terepmunkát végeztem. A szöveg magnóról való lejegyzésére, illetve
fordítására 2007—2008-ban került sor; az anyag egyes részleteit — nemzetközi
és hazai publikációkban — ez évben (2012) kezdtem meg közzétenni. Az anyag
politikailag érzékeny jellegére való tekintettel megígértem brú barátomnak,
hogy amíg él, nem teszek közzé egyetlen sort sem a felvételekből. Ma már,
közel negyedszázaddal a halála után, a Vietnámban végbemenő gyors politi¬
kai és társadalmi-gazdasági változások idején úgy érzem, eljött az idő, hogy
ezt az egyedülálló dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé
tegyem — néhány, eddig kevéssé figyelemre méltatott újabb szempontot be¬
emelve egyúttal a diskurzusba.
A brúk és a vietnámi háború
A brúk a Vietnámi Szocialista Köztársaság területén élő 54 nemzetiség
egyike, mon-khmer nyelvet beszélő hegyi etnikum, lélekszámuk 94598 fő
(2019), létfenntartásuk égetéses-irtásos szarazrizs-termesztésen alapul(t).
° A brüknäl érvényben lévő teknonimia (£ görög tekhnon "gyermek" + onym ‘név’, olyan
névadási szokás, amelynek során egy szülőt gyermeke, különösen legidősebb gyermeke
után neveznek meg) értelmében egy ember neve az illető mindenkori társadalmi hely¬
zetét tükrözi, ilyenformán többször is megváltozhat az élete során: amikor megszületik,
megkapja első nevét. Házassága, majd első gyermeke, illetve első unokája megszületése
után további neveket kap stb. Az első gyermek születése után a házaspárt mpag/mpig
X-nek, azaz ,,X apjának/anyjának" nevezik; első unokájuk születése után achuaih/ayoag
Y-nak, azaz „Y nagyapjanak/nagyanyjanak”. A khöi szö a „felesegkapök” csoportjanak
a megnevezes£re szolgal; a név masodik része, sardng ,,szorgalmas”-at jelent. A teljes
név tehát egy nemrég házasodott, még gyermektelen férfire utal.