Oldal 91 [91]
OCR
„FENT” ES „LENT”: A BRUK ES ,,ZOMIA”: II. rész " 89 Lássuk be, ezek és a hasonló vágyak, illetve ígéretek csak erőltetetten magyarázhatók egy kiszélesedő horizontú, modernebb társadalmi kontextusba való beilleszkedés igényével, már csak azért is, mert ha a politikai egyenjogúság elérését még ilyen vágynak is tarthatnank, az 1930—40-es években a kommunizmus a vietnámi hegyvidéken egyáltalán nem jelentett egy, a valóságban kiszélesedő horizontot, sőt ellenkezőleg, inkább egy megbélyegzett, tiltott és üldözött lokális kisebbséggel való kényszerű azonosulást. Az illuzórikus eszme valódi megjelenési formájáról, nemzetközi, jogi, politikai, gazdasági és filozófiai horizontjáról és vetületeiről pedig a helyi társadalmi színtéren nemhogy a hegyi népeknek, de az őket instruáló vietnámi kádereknek sem volt fogalmuk. Forrásaink egyébként is a kezdet kezdete óta , független", , egocentrikus", a szabadságukhoz a végsőkig ragaszkodó emberekként jellemzik a brúkat, s e tekintetben a kommunizmus nem tudott nekik semmi újat adni — hacsak nem egy új eszközt. Sokkal inkább arról van szó, amit jólétnek, a jólét és a kényelem iránti vágynak nevezhetünk. Márpedig — és ezt hangsúlyozni kell — a jólét nem egyenlő a modernitással! Jólétre és fejlődésre való igény jóval a modernitás előtt is létezett; saját kereteik között egyébként a brúk mindig is törekedtek rá, hogy , fejlődjenek". Egy korábbi írásomban (magyarul Vargyas 2003; angolul 2021) beszámoltam már egy elvetélt kísérletről, ami 1988-ban, terepmunkám idején történt, amikor is szárazrizs-termesztésről nedvesrizs-termesztésre akartak áttérni egy égetéses irtáson; illetve részletesen tárgyaltam egy egy évvel késöbbi (1989. október eleji) , mezőgazdasági forradalmat" is: ekkor a brúk — saját kezdeményezésből — a szemem láttára tértek át a puszta kézzel való aratásról? (!) a sarlóval való aratásra, ami maga után vonta vallásos képzeteik gyökeres átalakítását is. Csakhogy ők ezáltal nem egy őket meghaladó, tág nemzeti és nemzetközi világba, a modernitásba akartak beilleszkedni, hanem azokhoz a javakhoz akartak hozzájutni, amelyek számukra a jólétet jelentik: bőséges élelemhez, kevesebb munka révén. Mint azt a 4. és 6. szövegben láttuk, khói Saráng explicit módon fogalmazta meg a brúk cselekvésének ezen nagyon is evilági vezérmotívumait: étel és ruha." Ha ehhez hozzávesszük a kényelmet (autó), akkor a szemünk előtt áll a három legfontosabb dolog, ami egy brú számára terepmunkáim idejéig" meghatározó aspiráció volt a gondolkodásukban. 3 Bármilyen hihetetlen, a brúk egy, a szakirodalomban sehol le nem írt, elképesztően , archaikus" technika révén takarították be a rizst még terepmunkám idején is Quang Tri-ben: az irtasf6ld6n labon hagyott, tehát le nem vágott kalászokon puszta kezüket végighúzva, kalászonként egyetlen mozdulat révén tettek szert egy-egy maréknyi rizsre. Ez a technika ugyan nagyon lassú és fájó (mert felsebzi a kezüket); de amit vesztenek a réven, megnyerik a vámon, mert a szokásos kétfázisú művelet (aratás/vágás - cséplés/ ütés) helyett a rizsszemeket egyetlen fázis alatt nyerik ki. 4 Egy vietnámi közmondás szerint az életben a három legjobb dolog: enni, ruházkodni és nemi életet élni. 5 Terepmunkáim színhelye és időtartama: 1985 és 1989 között másfél év Ouáng Tri tartományban, és 2007 során 6 hónap Dák Lák tartományban.
