Seite 91 [91]
„FENT” ES „LENT”: A BRUK ES ,,ZOMIA”: II. rész " 89
Lássuk be, ezek és a hasonló vágyak, illetve ígéretek csak erőltetetten ma¬
gyarázhatók egy kiszélesedő horizontú, modernebb társadalmi kontextusba
való beilleszkedés igényével, már csak azért is, mert ha a politikai egyenjogú¬
ság elérését még ilyen vágynak is tarthatnank, az 1930—40-es években a kom¬
munizmus a vietnámi hegyvidéken egyáltalán nem jelentett egy, a valóságban
kiszélesedő horizontot, sőt ellenkezőleg, inkább egy megbélyegzett, tiltott
és üldözött lokális kisebbséggel való kényszerű azonosulást. Az illuzórikus
eszme valódi megjelenési formájáról, nemzetközi, jogi, politikai, gazdasági
és filozófiai horizontjáról és vetületeiről pedig a helyi társadalmi színtéren
nemhogy a hegyi népeknek, de az őket instruáló vietnámi kádereknek sem
volt fogalmuk. Forrásaink egyébként is a kezdet kezdete óta , független",
, egocentrikus", a szabadságukhoz a végsőkig ragaszkodó emberekként jel¬
lemzik a brúkat, s e tekintetben a kommunizmus nem tudott nekik semmi
újat adni — hacsak nem egy új eszközt.
Sokkal inkább arról van szó, amit jólétnek, a jólét és a kényelem iránti vágy¬
nak nevezhetünk. Márpedig — és ezt hangsúlyozni kell — a jólét nem egyenlő
a modernitással! Jólétre és fejlődésre való igény jóval a modernitás előtt is
létezett; saját kereteik között egyébként a brúk mindig is törekedtek rá, hogy
, fejlődjenek". Egy korábbi írásomban (magyarul Vargyas 2003; angolul 2021)
beszámoltam már egy elvetélt kísérletről, ami 1988-ban, terepmunkám idején
történt, amikor is szárazrizs-termesztésről nedvesrizs-termesztésre akartak
áttérni egy égetéses irtáson; illetve részletesen tárgyaltam egy egy évvel ké¬
söbbi (1989. október eleji) , mezőgazdasági forradalmat" is: ekkor a brúk — saját
kezdeményezésből — a szemem láttára tértek át a puszta kézzel való aratásról?
(!) a sarlóval való aratásra, ami maga után vonta vallásos képzeteik gyökeres
átalakítását is. Csakhogy ők ezáltal nem egy őket meghaladó, tág nemzeti és
nemzetközi világba, a modernitásba akartak beilleszkedni, hanem azokhoz
a javakhoz akartak hozzájutni, amelyek számukra a jólétet jelentik: bőséges
élelemhez, kevesebb munka révén. Mint azt a 4. és 6. szövegben láttuk, khói
Saráng explicit módon fogalmazta meg a brúk cselekvésének ezen nagyon is
evilági vezérmotívumait: étel és ruha." Ha ehhez hozzávesszük a kényelmet
(autó), akkor a szemünk előtt áll a három legfontosabb dolog, ami egy brú szá¬
mára terepmunkáim idejéig" meghatározó aspiráció volt a gondolkodásukban.
3 Bármilyen hihetetlen, a brúk egy, a szakirodalomban sehol le nem írt, elképesztően
, archaikus" technika révén takarították be a rizst még terepmunkám idején is Quang
Tri-ben: az irtasf6ld6n labon hagyott, tehát le nem vágott kalászokon puszta kezüket
végighúzva, kalászonként egyetlen mozdulat révén tettek szert egy-egy maréknyi rizsre.
Ez a technika ugyan nagyon lassú és fájó (mert felsebzi a kezüket); de amit vesztenek a
réven, megnyerik a vámon, mert a szokásos kétfázisú művelet (aratás/vágás - cséplés/
ütés) helyett a rizsszemeket egyetlen fázis alatt nyerik ki.
4 Egy vietnámi közmondás szerint az életben a három legjobb dolog: enni, ruházkodni
és nemi életet élni.
5 Terepmunkáim színhelye és időtartama: 1985 és 1989 között másfél év Ouáng Tri
tartományban, és 2007 során 6 hónap Dák Lák tartományban.