Page 89 [89]
OCR
„FENT” ES „LENT”: A BRUK ES ,,ZOMIA”: II. rész " 87 haladó, tágabb nemzeti és nemzetek feletti ökumenékbe való betagozódás miatt következett be, és csak részben a modernitással együtt járó javak és szolgáltatások iránti vágy miatt. A kommunisták meggyőzési eszközei a brúk között, mint mindenütt a világon, a , mézesmadzag és a korbács", azaz az ígérgetés és a kényszerítés voltak. A részletekbe itt most hely híján nem mehetek bele," de kezdjük azzal, hogy amikor az 1930-as évek elején a kommunista propaganda megindult a brúk között, a térnyerésnek igen hatásos fegyvere volt, hogy a vietnámi agitátorok — mintha csak terepmunkás antropológusok lettek volna! — hosszú éveket töltöttek a brúk között: velük együtt éltek és dolgoztak, megtanulták a nyelvüket, megismertették és elfogadtatták magukat velük, megismerték a környéket;"! ráadásul — a gyarmatosítóktól eltérően — ugyanolyan bőrszínük és testalkatuk volt, mint a brúknak, és részben közös történelmi tapasztalatokkal rendelkeztek; stb. Így — amikor eljött az ideje, és módjuk is volt rá — befolyásolni tudták a a brúkat saját céljaik érdekében. Ennek egyik módja, természetesen, az ígérgetés volt. A jobb és szebb élet reménye mindenki számára vonzó, Európában éppúgy, mint a vietnámi hegyvidéken. Hogy ez konkréten mit jelentett? Politikailag a legvonzóbb ígéret a hegyi népeknek adandó — homályos és pontosan nem körvonalazott — egyenjogúság/függetlenség/önrendelkezés volt. Ennek, illetve az ebben való csalatkozásnak az egyik bizonyítéka a brúk között a mai napig sok helyütt a kunyhók falán látható poszter H6 Chi Minh arcképével és 1946. április 19-i levelének szövegével, amelyet a Pleiku-ban ülésező [Dél-J Vietnámi Nemzeti Kissebbségek Kongresszusának képviselőihez intézett. Ebben a levélben, amelyet a konferencián nyilvánosan felolvastak, Hő Chi Minh úgy utalt a vietnámiakra, mint akik az (Északi és Déli/ Központi") Hegyvidék nemzetiségeinek — , idősebb és fiatalabb" — (vértestvérei (anh em ruót thit), név szerint 15 említve a Központi Hegyvidék jörai, rhade, sedang és bahnar népességét. A levélben hangsúlyozta továbbá, hogy Vietnám mindannyiuk közös hazája, és hogy a többségi és a kisebbségi népek a múltban azért nem álltak közel egymáshoz, mert , voltak olyanok, akik széthúzást szítottak közöttünk"; egy mondatban pedig utalt még valamiféle Kisebbségügyi Hivatal felállítására is. (2. kép) 9 Ezekről a kérdésekről részletesen fogok írni az említett életút történetet feldolgozó, tervezett könyvemben. 21 Úgy tűnik, hogy a kommunista agitátorok a nemzetiségek által lakott hegyvidékre való kiküldése/delegálása tudatos stratégiai megfontolás volt, méghozzá jóval a tényleges polgárháború előtt (!) a Vietnámi Kommunista Párt részéről. 2 A levélhez Id. Hickey 1982a: 392—393, a szöveget Id. Fall 1967: 156. Ezt a levelet a Vietnámi Nemzetgyűlés Etnikai Bizottsága által 2000-ben kiadott, közel 1200 oldalas könyv, aminek témája a Kommunista Párt etnikai politikája és államjoga, nem tartalmazza. De tudni kell, hogy máig hivatkozási alapnak számít a vietnámi államhatalom és a nemzetiségek viszonyában, annyira, hogy az alábbi internetlinkek tanúsága szerint (amelyekért Mészáros Csabának tartozom köszönettel) 2008 óta egy évekig csak tervezett, de 2013 óta a gyakorlatba is átültetett , Vietnámi Nemzeti Kisebbségek Napja"
