Scott éleslátása és megértésének mélysége különösen annak fényében nyer
új jelentőséget, hogy nemrégiben Salemink (2015) egy Scottra reagáló, vele
szemben megfogalmazott írást tett közzé, amelyben , rokonszenvező, de kri¬
tikus olvasás által vezérelve" (uo. 392) , a Központi Hegyvidék lakói motivá¬
cióinak és vágyainak homlokegyenest ellentétes képét" (uo. 388) vázolta fel.
Érvelése szerint , a globalizáció jelenlegi korszakában a posztkoloniális állam
legalább annyira a vonzerő, mintsem a kényszerítés és kizárás [dispossession]
révén fejti ki hatását; ahegylakók gyakran nem az államot akarják elkerülni,
hanem olyan ökumenékbe próbálnak betagozódni, amelyek meghaladják
saját társadalmi terüket és modern alapértékeket/alapfogalmakat [universals]
testesítenek meg (uo. 395). Véleménye szerint , a hegylakókat gyakran az a
szándék vezérelte, hogy modernekké váljanak, és ezen vágyaikat úgy fejezték
ki, hogy modern alapértékeket/alapfogalmakat [universals] megtestesítő öku¬
menékhez csatlakoztak, különösen forradalmi és keresztény ökumenékhez,
amelyek a modernitáshoz vezető út egymással ellentétes módjai" (uo. 388).
Mindkettő — azaz a kommunista és a keresztény megtérés — , a hagyományos
kulturális fogalmak és habitus meghaladásán és nemzeti vagy transznacionális
ökumenékbe való betagozódáson alapul [...] Történetileg a hegylakók csatla¬
kozása a forradalmi ökumenéhez értelmezhető úgy is, mint az altaluk ismert,
állammal — a gyarmati és a dél-vietnámi állammal — szembeni ellenállás, de
végső soron mégiscsak odavezetett, hogy a győzedelmes forradalmi állam
— a hegylakók területein megvalósított — államépítő projektjéhez kötötte őket.
[...] A hegylakók csatlakozása egy alternatív keresztény ökumenéhez pedig
egyszerre magyarázható/értelmezhető lokalizáló törekvésként [move] — egy
másik etnikai csoport, a vietnámiak által megtestesített nyomasztó nemzetál¬
lami jelenléttel szemben - és transznacionális törekvésként [move], az utóbbi
olyan értelemben, hogy az államot meghaladva kívánnak betagozódni a hívők
világméretű közösségébe, valamiféle ykeresztény unmahbax"" (uo. 403).
Nyilvánvaló, hogy ma, a 21. század harmadik évtizedében, a globalizált
posztmodern világban nehéz már Scotthoz hasonló, általános érvényű ki¬
jelentéseket tenni, amelyeket akár egyetlen személy, egyetlen intézmény,
egyetlen tanúvallomás, egyetlen életút nyomán ne lehetne megkérdőjelezni,
rámutatva valamiféle ellenkező példára, lehetőségre vagy megoldásra. Mára
a vietnámi hegyvidék olyan drámai társadalmi-gazdasági-politikai-etnikai
átalakuláson ment keresztül, hogy a korábbiakhoz képest minden a feje tetejére
állt; új lehetőségek nyíltak a helyi lakosság számára, választási lehetőségeik
és kényszereik megsokszorozódtak, mint ahogy új problémák tucatjával
(életformaváltás, vietnámi terjeszkedés, elszegényedés, asszimiláció) kellett