Oldal 74 [74]
OCR
72 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME A brúk és az állam elől való visszahúzódás A la recherche des Brou perdus c. könyvemben (2000) és egy 2008-ban írt tanulmänyomban (Vargyas 2008a) reszletesen elemeztem a brük feltűnően pacifikus ideológiáját és azt, hogy mindenféle politikai alkotóelem hiányzik az etnikus identitásukból. A külvilághoz fűződő kapcsolataikat vizsgálva? a legkorábbi feljegyzésektől az 1980-as évek közepéig-végéig, terepmunkám idejéig, három túlélési stratégiára hívtam fel a figyelmet: Először is, az érintkezés elkerülése, végső fokon menekülés. Ehhez kapcsolódóan részletesen elemeztem az ilyesféle visszahúzódás szükségszerű előfeltételeit: a brúk demográfiai viszonyait, a földbőséget, a hagyományos mobilitási mintákat, amelybe az államhatárok átlépése is beletartozik stb. — amelyek mind-mind hangsúlyos szerepet kapnak Scott érvelésében. Arra a következtetésre jutottam, hogy a brúk erőszakmentes, introvertált, szelíd, sőt félénk népesség, akiknek legtipikusabb viselkedésformája a konfrontáció kerülése, visszahúzódás a , lakatlan" erdőbe. Másodszor, nagyszámú idegen elem átvétele és beépítése saját kultúrájukba, azaz a környező kultúrákhoz való meglepő hasonulási készség, kulturális változásra való hajlam. A brúk anyagi és szellemi kultúrájában számos idegen eredetű (lao / phu tai, vietnámi) elemet mutattam ki, ami a brúk viselkedésében a mimikri fontosságára mutat, és ami a kereskedelemmel párosulva — ez egykor a brúk között is fontos szerepet játszott," és a békés kapcsolatok fenntartásának világszerte ismert módja — ugyanezt az alapvetően békés habitust tükrözi. Harmadszor és végezetül, az a (látszólagos) készség, amivel bármiféle idegen politikai uralmat eltűrnek maguk fölött, miközben szívósan ragaszkodnak etnikus identitasukhoz. A három stratégia — látszólagos ellentétük ellenére is — egy és ugyanazon habitus különféle megnyilvánulási formája. Fordítsuk most figyelmünket az elsőre és a harmadikra, amelyek nyilvánvaló kapcsolatban állnak Scott tézisével, és amelyek ékes példái az általa , a gyengék fegyvereinek" nevezett viselkedésmintának: , vonakodás, színlelés, dezertálás, látszólagos szolgálatkészség, tolvajlás, tettetett tudatlanság, rágalmazás, gyújtogatás, szabotázs stb. [...] mindazok a brechti vagy Svejki osztályharc-módok [...] [amelyek] jellemző módon elkerülik a közvetlen, szimbolikus konfrontációt a hatalommal" (Scott 1985: XVII-XVIII., kiemelés — V. G.). ? , Külvilágon" jelen esetben a 16-19. századi Vietnámi és Sziámi (Thaiföldi) Császárságokat, a 19—20. századi francai gyarmatosítást, illetve az 1945 óta létező Vietnámi Szocialista Köztársaságot értem. 3 A brúk- akiknek egykor domesztikált elefántjaik voltak — egész a 20. század közepéig közvetítő szerepet játszottak a tengerpart és a Vietnámi Kordillérák közötti kereskedelemben.
