Oldal 74 [74]
72 " A MEGÉRTÉS ÉDES ÖRÖME
A brúk és az állam elől való visszahúzódás
A la recherche des Brou perdus c. könyvemben (2000) és egy 2008-ban írt
tanulmänyomban (Vargyas 2008a) reszletesen elemeztem a brük feltűnően
pacifikus ideológiáját és azt, hogy mindenféle politikai alkotóelem hiányzik
az etnikus identitásukból. A külvilághoz fűződő kapcsolataikat vizsgálva?
a legkorábbi feljegyzésektől az 1980-as évek közepéig-végéig, terepmunkám
idejéig, három túlélési stratégiára hívtam fel a figyelmet:
Először is, az érintkezés elkerülése, végső fokon menekülés. Ehhez kap¬
csolódóan részletesen elemeztem az ilyesféle visszahúzódás szükségszerű
előfeltételeit: a brúk demográfiai viszonyait, a földbőséget, a hagyományos
mobilitási mintákat, amelybe az államhatárok átlépése is beletartozik stb.
— amelyek mind-mind hangsúlyos szerepet kapnak Scott érvelésében. Arra
a következtetésre jutottam, hogy a brúk erőszakmentes, introvertált, szelíd,
sőt félénk népesség, akiknek legtipikusabb viselkedésformája a konfrontáció
kerülése, visszahúzódás a , lakatlan" erdőbe. Másodszor, nagyszámú idegen
elem átvétele és beépítése saját kultúrájukba, azaz a környező kultúrákhoz
való meglepő hasonulási készség, kulturális változásra való hajlam. A brúk
anyagi és szellemi kultúrájában számos idegen eredetű (lao / phu tai, vietná¬
mi) elemet mutattam ki, ami a brúk viselkedésében a mimikri fontosságára
mutat, és ami a kereskedelemmel párosulva — ez egykor a brúk között is
fontos szerepet játszott," és a békés kapcsolatok fenntartásának világszerte
ismert módja — ugyanezt az alapvetően békés habitust tükrözi. Harmadszor
és végezetül, az a (látszólagos) készség, amivel bármiféle idegen politikai
uralmat eltűrnek maguk fölött, miközben szívósan ragaszkodnak etnikus
identitasukhoz.
A három stratégia — látszólagos ellentétük ellenére is — egy és ugyanazon
habitus különféle megnyilvánulási formája. Fordítsuk most figyelmünket
az elsőre és a harmadikra, amelyek nyilvánvaló kapcsolatban állnak Scott
tézisével, és amelyek ékes példái az általa , a gyengék fegyvereinek" ne¬
vezett viselkedésmintának: , vonakodás, színlelés, dezertálás, látszólagos
szolgálatkészség, tolvajlás, tettetett tudatlanság, rágalmazás, gyújtogatás,
szabotázs stb. [...] mindazok a brechti vagy Svejki osztályharc-módok [...]
[amelyek] jellemző módon elkerülik a közvetlen, szimbolikus konfrontációt
a hatalommal" (Scott 1985: XVII-XVIII., kiemelés — V. G.).
? , Külvilágon" jelen esetben a 16-19. századi Vietnámi és Sziámi (Thaiföldi) Császár¬
ságokat, a 19—20. századi francai gyarmatosítást, illetve az 1945 óta létező Vietnámi
Szocialista Köztársaságot értem.
3 A brúk- akiknek egykor domesztikált elefántjaik voltak — egész a 20. század közepéig
közvetítő szerepet játszottak a tengerpart és a Vietnámi Kordillérák közötti kereske¬
delemben.