Page 59 [59]
OCR
„FENT” ES „LENT”: A BRÜK ES „ZoMIA”: I. rész " 57 kell venni, hogy a vidék történelméről, még a nagyobb ällamalakulatokeröl is, és különösen ezek demográfiai és etnikai összetételéről, illetve az itteni lakosságnak a környező népekkel való kapcsolatáról gyakorlatilag egyáltalán nincsenek adataink. A brúk és „Zomia” Térjünk rá ezek után a brúk etnikus történelmének részleteire, illetve az annak keretéül szolgáló földrajzi-történelmi-politikai kontextusra! Noha a brúk még a közelmúltban is a közép-vietnámi hegyvidéken viszonylag elzártan élő, többnyire önellátó életformát folytató népesség volt, elzártságuk a történetileg visszakövethető időkben csak viszonylagos volt.? Ez a tény földrajzi, történelmi és geopolitikai okokkal magyarázható. Először is, a tengerpart és a központi hegylánc, azaz a Vietnámi Kordillérák közötti földsáv Vietnámnak ezen a részén a legkeskenyebb: helyenként alig haladja meg a 30 kilométert. Terepmunkám színhelye, a brú vidék szíve, Khe Sanh, a tengerparti Döng Ha-tól légvonalban mintegy 40, Hué-től, a vietnámi császárság fővárosától pedig alig 150 kilométerre fekszik! Egy ilyen szűk földterületen az egyébként egymástól viszonylagos elkülönültségben élő síksági és hegyi népek érintkezése és egymásra hatása aligha elkerülhető. (hátsó előzék) Másodszor, itt található a vietnámi hegyvidék három stratégiai fontosságú hágója" közül az egyik, méghozzá a legalacsonyabb és a legkönnyebben járható: az Ai Lao hágó," amely egyben a tengerpart és a Mekong völgye közötti legrövidebb (kereskedelmi és hadi) utat jelenti. A brúk lakta terület tehát földrajzi szempontból stratégiai fontosságú. Ehhez a 20. században, a vietnámi háború idején hozzájárult még egy politikai tényező is: itt hozták létre, a 17. szélességi fok mentén, a két Vietnámot elválasztó ún. , demilitarizált zónát", ami a brúk lakta területet kettévágta: így ők lettek Észak-Vietnám legdélebbi és Dél-Vietnám legészakibb etnikuma. (2. kép) nyomukban Vargyas 2000: 149—152; 2002, 2008a); de a brú rituális és folklórműfajok kétnyelvűségével (brú -- phu tai) kapcsolatban magam is felvetettem korábbi esetleges laoszi történelmi hatások lehetőségét. " Azitt következő történeti rész a Vargyas 2000, 2002 és 2008a-ban részletesen kifejtett gondolatmenet összefoglalása. Ld. még Hickey 1982a, b. 4 Keo Nua: 722 m; Mu Gia: 591 m; Ai Lao 410 m tengerszint feletti magasság. " Sadan 2010 nem véletleniil mondja, hogy ,,ami valakinek »hegy«, masvalakinek »domb«”, s hogy , a hegyek is, akárcsak a hegyek és síkságok közötti különbségtétel, kulturálisan konstruált és részben szubjektív kategóriák". A brúk egyébként is sokkal inkább a hegyvidéki fennsíkon, mintsem a , hegyekben" laknak: falvaikat (ellentétben mondjuk a hmongokkal) soha nem a hegycsúcsokra vagy a hegyoldalakba építik, hanem viszonylag sík területekre.
