Oldal 55 [55]
5, FENT" ÉS , LENT": A BRÚK ÉS , ZOMIA": I. rész + 53
értelemben használta? (1. kép). A Scott által átvett új terminus technicus
mégis az , Anarchist history" megjelenése után vált a specialisták szűk körén
túl is ismert, népszerű hívószóvá — oly annyira, hogy ma a Wikipédia külön
szócikkben foglalkozik vele, illetve hogy a könyv francia fordításában a
,Zomia" szó a főcím részévé vált!" Akármilyen népszerű fogalom is azon¬
ban, ettől még tény: a , Zomia" — legalábbis Scott felfogásában — valójában
nem jelent mást, mint azt a fölrajzi vidéket, amelyet korábban földrajzi és
kulturális értelemben Délkelet-Ázsiának, illetve „Upland Southeast-Asia”-nak
(Délkelet-ázsiai Felföldnek) szoktak nevezni. Bizonyíték rá a könyv alcíme
is, ahol Scott maga is ehhez a bevett földrajzi fogalomhoz ragaszkodik.
A Zomia névben tehát — népszerűsége ellenére is — tudományos újdonság nincs.
Annál több viszont a könyv fő tézisében és makroszkopikus látásmódjá¬
ban! , E népek életmódjának, társadalmi szervezetének, ideológiáinak és [. . .]
nagymértékben orális kultúrájának gyakorlatilag minden megnyilvánulása
úgy 1s értelmezhető, mint valamiféle stratégiai pozicionálás, amelynek célja
az, hogy az államot távol tartsák maguktól. Fizikai szétszórtságuk a nehezen
járható terepen, mobilitásuk, mezőgazdasági rendszereik és terményeik,
rokonsági rendszerük, könnyen változó etnikus identitásuk, hajlamuk a
prófétikus millenarista mozgalmakban való részvételre a gyakorlatban is azt
a célt szolgálják, hogy elkerüljék az államba való betagozódásukat, illetve
hogy az állam eszméje ne verhessen gyökeret a körükben." (Uo. X.) Vagyis
, Scott értelmezésében e hegyvidék története nem más, mint az állam elől
való menekülés és mentsvárba hizédas” (Michaud 2011: 1856). És bár Scott
tiltakozik a , másodlagos primitivizáció" szerinte szerencsétlen kifejezése
ellen (2009: 8), valójában azt az antropológia történetében már többször is
felmerülő gondolatot melegíti fel," amelynek értelmében a reliktum-területek
lakói egykor magasabb rendű kultúrával rendelkeztek, s csak visszaszoru¬
lásuknak köszönhetően, , másodlagos adaptáció" révén fejlesztették ki ma
eleminek látszó kultúrájukat. , Érvelésem visszájára fordítja a xprimitiviz¬
musrólk általában ránk hagyományozott tudást. A nomád állattenyésztés, a
gyűjtögetés, az égetéses-irtásos földművelés, a szegmentált ágazati rendszer
gyakran »mäsodlagos adaptäciô«, valamiféle »6nbarbarizäläs« eredménye,
3 A Délkelet-Ázsiával határos északkelet-indiai és dél-kínai vidékeken túl (amelyeket
, Szecsuán egyes részei" kivételével egyébként is , Délkelet-Ázsiához" szoktak számítani)
beleérti ebbe Nepált és a teljes tibeti felföldet, a Himalája vidékét, azaz „Magas-Äzsiät”
is. Sőt, később, a tanulmányát követő viták és reflexiók nyomán szóban (ld. Michaud
2010: 188) Zomia határait még tovább tágította, amely jelenlegi megfogalmazásában
magába foglalja immár Kínán belül Ouinghai és Xinjiang tartományok déli területeit,
valamit Közép-Ázsia jelentős részét, Pakisztán, Afganisztán, Tádzsikisztán és Kir¬
gizsztán hegyvidékeit.
4 Ld. James C. Scott: Zomia, ou l’art de ne pas être gouverné. Trad. Nicolas Guilhot,
Frédéric Joly, Olivier Ruchet. Paris, Seuil, 2013.
° Del-Amerikäval kapcsolatban Id. pl. Beltran 1979; Clastres [1974] 1987. A bornedi
zsákmányolókra Id. Sellato 1994: 115; a példákat tovább lehetne szaporítani.