Oldal 53 [53]
. , FENT" ÉS , LENT": ,,ZOMIA” ÉS A BRUK
I. resz: „Oslakök”-e a brük „Zomiäban”?
„Ügy mondjäk, »minden eddigi tarsadalom térténete osztalyharcok térté¬
netex. Legalább ugyanilyen joggal mondhatnánk azt is, hogy a történelem
nélküli népek történelme az állam elleni küzdelmük történelme." Ezzel a
Pierre Clastres-mottóval ([1974] 1987) indul az utóbbi évek egyik legna¬
gyobb délkelet-azsiai temaju k6nyvsikere, James Scott The Art of Not being
Governed. An Anarchist History of Upland Southeast Asia (A kormanyzas
alóli kibújás művészete. A Délkelet-ázsiai Felföld anarchista története) című
korszakalkotó műve (2009), amely azóta is nem szűnő viták kereszttüzében
áll, illetve folytonos inspiráció forrása. A témában nem jártas olvasók szá¬
mára foglaljuk össze röviden: mi a könyv fő tézise, és mi is az a „Zomia”.
Idézek az előszóból: , Tézisem egyszerű, szuggesztív és vitatható. Zomia a
világ legnagyobb utolsó olyan területe, amelynek népei még nem tagozódtak
be teljesen nemzetállamokba. A napjai meg vannak számlálva. Nem is olyan
régen az emberiség döntő többségét önmagukat kormányzó, »dnigazgato
népek« [self-governing peoples] tették ki. Napjainkban a vélgy[ek]beli ki¬
rályságok lakói úgy tekintenek rájuk, mint vélő 6seinkre«, vmint amilyenek
voltunk mi magunk is, mielőtt feltaláltuk volna az árasztásos rizstermesztést,
a buddhizmust és a civilizációt. Jómagam ezzel szöges ellentétben amellett
érvelek, hogy a hegyi népeket leginkább úgy foghatjuk fel, mint menekült,
szökevény népességet, szökött rabszolga-ivadékokat, akik az elmúlt kéte¬
zer évben a völgyekben végbemenő államépítő folyamatokkal együtt járó
elnyomás: rabszolgaság, sorozás, adók, robot, járványok és háborúk elől
elmenekültek. Mai lakóterületük legnagyobb részét leginkább töredezési
zönänak,' mas szöval refugium- vagy reliktum-területnek, menedekzönänak
nevezhetnénk." (Scott 2009: IX—X.)
Zomia pedig , egy új név, amely gyakorlatilag mindazoknak a 300 m ten¬
gerszint fölötti területeknek a megnevezésére szolgál, amelyek a Vietnámi
! A , töredezési zóna" kifejezést az angol , shatter zone" magyarítására használom.
A 19. századi angol terminus a geológiából származik, ahol eredetileg véletlenszerűen
töredezett vagy repedezett szikla-övezetet jelentett, amelynek hasadékait ásványi
leraködäsok tölthetik ki. Az eredeti jelentés a második világháború után megváltozott
értelemben került át a politikai földrajzba, ahol olyan határvidéket jelent, ahova nagy
számban menekültek alávetett vagy szökevény népességek az állami elnyomás, illet¬
ve a kapitalista gazdaság elől — amelyen keresztül az államhatalom megnyilvánult.
E helyütt szeretném kifejezni köszönetemet Borsos Balázsnak a geológiai terminus
magyarításában nyújtott segítségéért.